|
Istenverte lezserség
2006.07.23. 22:25
2005 október 20.
hasznos archivum
Van bennem valami istenverte lezserség. Például, azok a dolgok, amik számomra az adott pillanatban egyértelműek és tiszták, azok maradnak is olyannak, ezért előfordul, hogy bizonyítéknak tűnő igazolásokat laza mozdulattal az enyészetnek átadok. Mondván minek gyűljön annyi kacat. Még a végén a rendszer rendszerének a rendszerét kell felállítanom, hogy ne keveredjek el, és ez nem nekem való. Mondom, hogy van bennem valami istenverte lezserség.
Így volt ez a napokban is, amikor megint terítékre kerültem, legnagyobb meglepetésemre (mert miért is ne kövessen retorzió egy nyomorult publikációt?).
Nem bonyolódom bele a morgásba, majd egyszer máskor..... de lehet, hogy soha, mert nem ez az apropó.
Tegnap verscsírákat böngésztem, néha megteszem, és amiket rögtönözve írtam utólag kicsit finomítva, még az is előfordult, hogy publikáltam. Ennek egyik forrása a levelezés, ahol privátba szorított síkon sok vers jött és ment egymásra épülve, ihletve, improvizálva.
Itt találtam egy olyan üzenetet 2004. augusztusával datálva, amiben egyrészt beleegyezést kaptam minden közös írás publikálására, másrészt akkor küldtem el képeslap formájában az elkészült portrét azzal kiegészítve, hogy a képet a műterembe is feltettem. Akkor egy szó kifogás sem esett, amiért is merészeltem ezt elkövetni.
Persze az idő múlik, és torzul az emlék.
Most szerencsém volt. Nem azért, mert bármitől tartanék, ez piszkálódásnak jó volt, másra nem. Nekem magamnak volt szükségem erre az igazolásra.
Úgy látszik bürokratává kell válnom ebben a lelketlen világban.
Pedig van bennem valami istenverte lezserség.... és jól éreztem magam úgy.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Verseim
