"Szeretném megosztani Önnel mire jöttem rá az ittlétem során. Akkor döbbentem rá, amikor osztályozni próbáltam a faját. Ráébredtem, hogy Önök valójában nem emlősök. Minden emlős ezen a bolygón ösztönösen természetes egyensúlyra törekszik a környezetével, kivéve Magukat, Embereket. Letelepednek valahová és addig szaporodnak míg fel nem élik mind a természeti erőforrásokat, és azután csak úgy képesek fennmaradni, ha új területeket foglalnak el. Van egy másik organizmus is ezen a bolygón, mely ugyanígy viselkedik. Tudja melyik? A vírus. Az emberi faj egy betegség, a bolygó rákosodása. Az ember egy ragály, és mi vagyunk a gyógyszer."
(Mátrix:Smith ügynök - Wikidézet)
Szerzői jog
Az oldalon található saját művek szerzői jog védelme alatt állnak, azok részben vagy egészben való idézése, fordítása, más fórumokon való megjelentetése és felhasználása a szerző, azaz a lap szerkesztőjének tudta és engedélye nélkül tilos.
A hangzó anyagok a Radio.Blog.Club.com, valamint a YouTube.com és a Dailymotion.com című lapok anyagából vannak válogatva.
Köztiszteletben álló mérnök-hivatalnok család gyermeke. Pétervárott igen gondos nevelésben részesült, majd néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban tisztviselõsködött. Erre a pályára azonban teljességgel alkalmatlannak bizonyult.
Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni, ennek ellenére alíg háromévi tanulás után olyan alapos felkészültséget szerzett, hogy mesterének, A.Rubinsteinnek a fivére, Ny.Rubinstein 1866-ban meghívta tanárnak az újonnan megnyílt moszkvai konzervatóriumba. 1877-ben szerencsétlen házasságot kötött, melybõl háromhetes együttélés után lelkileg teljesen összetörten elmenekült. Életében akkor kötvetkezett be a döntõ fordulat, amikor Nagyezsda Meck asszony, egy vagyonos sokgyermekes özvegy évi 6000 rubelt bocsátott rendelkezésére, hogy kizárólag a zeneszerzésnek szentelhesse idejét. Kettõjük levélváltása -személyesen sohasem találkoztak- egyike a világ legkülönösebb levelezéseinek. Az asszony 1890-ben minden átmenet nélkül megszakította a "kapcsolatot", s ez Csajkovszkij amúgy is túlságosan érzékeny, melankóliára hajló lelkivilágát még jobban megrendítette. Sokat utazgatott Európában, és mint zeneszerzõt, illetve karmestert hazájában s a külföldön egyaránt ünnepelték.
Munkássága bizonyos fokig ellentétben áll a hírek "Ötök"-ével. Ismertté Rómeó és Júlia címû fantáziája tette nevét, s legnagyobb sikereit továbbra is a szimfonikus muzsika területén aratta. Utolsó szimfóniái, valamint versenymûvei közül a D-dúr hegedûverseny, illetve a b-moll zongoraverseny ma is állandó mûsorszám. Szinte új mûfajt teremtett egész estét betöltõ balettjeivel (Hattyúk tava, Csipkerózsika, Diótörõ), és mindíg újból rohamra indult az opera területének meghódításáért. Itt azonban csak az Anyeginnel tudott maradandóbb visszhangot kelteni. Olykor feltûnik még a Pique Dame, míg többi operája hamarosan a feledés homályába merült. Mûvészetében a nemzeti romantika egyes elemei (fõleg dallam- és ritmuskészlete) sokkal szorosabban fonódnak egybe az általános európai, illetve nyugat-európai romantika, fõleg pedig az utóromantika stílusjegyeivel (forma- és harmóniavilága), mint az "Ötök" esetében.(Till Géza)
".... és bárhova is kerülnél majd a nagy küzdelemben, mint láng vagy füst, a te magad lelke mindenhol megmarad, megmarad neked értelmed, és szabad akaratoddal a jó és rossz között való teljes szabad választásod lehetősége." Jasna 31.19