 |
Életérzés |
|
"Szelíd legyél, derűs és hallgatag
és bölcs mosollyal tűrd, ha bántanak
legyél folyó, ha támad majd a tél
páncélod lesz, kemény és hófehér."
Bródy János | | |
|
Menü |
|
|
| | |
|
 Verseim |
|
|
| | |
|
Képeslap, papírfecnik |
|
|
| | |
|
Kisprózáim |
|
|
| | |
|
Blogok |
|
|
| | |
|
Így láttam - kedvenc saját fotó |
|
A képrandomhoz Mozilla-Firefox böngésző ajánlott
2008. Párizs
| | |
|
Archivum |
|
|
| | |
|
Homályzóna |
|
"Szeretném megosztani Önnel mire jöttem rá az ittlétem során. Akkor döbbentem rá, amikor osztályozni próbáltam a faját. Ráébredtem, hogy Önök valójában nem emlősök. Minden emlős ezen a bolygón ösztönösen természetes egyensúlyra törekszik a környezetével, kivéve Magukat, Embereket. Letelepednek valahová és addig szaporodnak míg fel nem élik mind a természeti erőforrásokat, és azután csak úgy képesek fennmaradni, ha új területeket foglalnak el. Van egy másik organizmus is ezen a bolygón, mely ugyanígy viselkedik. Tudja melyik? A vírus. Az emberi faj egy betegség, a bolygó rákosodása. Az ember egy ragály, és mi vagyunk a gyógyszer."
(Mátrix:Smith ügynök - Wikidézet) | | |
|
Szerzői jog |
|
Az oldalon található saját művek szerzői jog védelme alatt állnak, azok részben vagy egészben való idézése, fordítása, más fórumokon való megjelentetése és felhasználása a szerző, azaz a lap szerkesztőjének tudta és engedélye nélkül tilos.
A hangzó anyagok a Radio.Blog.Club.com, valamint a YouTube.com és a Dailymotion.com című lapok anyagából vannak válogatva. | | |
|
|
|
Kedves Könyveim |
|
|
Homérosz leánya
 Az angol Robert Graves, korunk egyik legérdekesebb írói egyénisége óriási népszerűségét elsősorban történelmi regényeinek (vagy talán helyesebben mondva : áltörténelmi regényeinek) köszönheti.
Az 1930-as évektől kezdve jelennek meg az ókori témákat feldolgozó regények. A kétkötetes Claudius császárról szóló, majd a Vitéz Belizár. Az előbbi a császárkori Róma, a másik a bizánci birodalom légkörével ismerteti meg az olvasót. Később követi az Aranygyapjú, majd 1946-ban a Jézus király.
1955-ben jelent meg a Homérosz leánya. Robert Graves - miközben a Görög Hitregék Szótárán dolgozott - ebben a regényében abból a ma már többé-kevésbé elfogadott feltételezésből indul ki, hogy amennyiben az Iliász csakugyan Homérosz műve, az Odüsszeia már semmiképpen sem az, hiszen, mint kimutatták, jóval az Iliász létrejötte után születhetett.
Graves úgy bonyolítja regényének cselekményét, mintha az Odüsszeia i.e. a nyolcadik században keletkezett volna, és így a mai Szicilia partjain akkortájt élő görög közösség mindennapi életét tükrözné.
Magát a történetet az Odüsszeiában szereplő Nauszikaá hercegnő (Alkinoosz király és Arété királynő leánygyermeke) szájába adja az író. Nauszikaá Homérosz lányának nevezi magát. A klasszikus ókorban ugyanis Homérosz fiai néven ismerték a nagy tiszteletben tartott vándor dalnokokat, akik leszármazásukat büszkén vezették vissza egészen Homéroszig. A regényben Nauszikaá hercegnő meséli el a vele és családjával történt eseményeket, és elmagyarázza, miért használta föl ezeket egy Homérosznak tulajdonított hősköltemény megírására - úgy, ahogy mi az Odüsszeiát mai formájában ismerjük.
A regényt Szemlér Ferenc fordította
| | |
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Verseim
