Négy vasárnap, négy gyertyaszál

Sziporkázó ragyogás, csillogó díszek, szeretettel csomagolt ajándékok, ünnepélyes hangulatok, gyertyák nyugalmat árasztó fényei, illatok.

A naptári év szerint disznóölő Szent András napja (november 30.) a téli napforduló ideje, az advent kezdete.
Az adventus latin szó jelentése: megérkezés, eljövetel. Ez az időszak jelenti a várakozás, az előkészület, a felkészülés időszakát Jézus születésére. Ugyanakkor ettől a naptól kezdve - főként faluhelyen - elkezdődtek a disznóvágások, a torok, persze, tiszteletben tartva a vallási hagyományok által megjelölt böjti napokat, a szerdát és a pénteket, amikor nem lehetett húst enni. A böjt - részeként a várakozási időszaknak - a test és a lélek tisztulását szolgálta s szolgálja ma is.

A karácsony talán az ünnepek legmagasztosabbika. Nem csak lélekben készülünk rá, hanem külsőségekben is. Lakásunkat feldíszítjük. Bár nálunk csak néhány éve éledt újjá a szokás, az ajtódísz és az adventi koszorú mára elengedhetetlen kelléke az ünnepnek. Csak kevesen tudják, hogy ez utóbbi hagyománya még az ősidőkbe nyúlik vissza. A fűzfából készült, örökzölddel díszített koszorú készítésének legkorábbi nyomait a Keleti-tenger szigetvilágában találták meg. Reneszánsza a kontinensen a 19. században kezdődött újra. Egy hamburgi lelkész, Johann Wichern 1860-ban otthonában egy hatalmas fenyőkoszorút függesztett a mennyezetre, amelybe 24 gyertyát állított, minden adventi napra egyet. Időközben a gyertyák száma csökkent, s ma már csupán - az adventi vasárnapok számának megfelelően - négy gyertya ég a koszorún.

Az elsőt advent első vasárnapján kell meggyújtani, a második vasárnapon pedig már két gyertya és, a harmadikon három ég, a negyedik vasárnapon pedig teljes pompájában tündököl az asztalon elhelyezett vagy a mennyezetre felfüggesztett koszorú. A sorban gyulladó gyertyák növekvő fénye jelzi, hogy a karácsonyhoz közeledve múlik a bűn sötétsége és nő a fény. A koszorúk pedig évről évre követik a divatot. Formájuk általában kör alakú, de megjelennek az avantgárd stílust követő formák is.

A koszorú alapja készülhet vesszőből, szalmából, mohából, de fenyőágakból is, díszítésére pedig természetes alapanyagokat használnak: toboz, dió, száraz virágok, különböző növények terményei. Bár azt tartják, hogy az eredeti adventi koszorú színei a piros és az arany, manapság a legkülönbözőbb színekben készítik őket, s a vásárlók általában lakásuk stílusának megfelelőt választanak. Divat a kék, a bordó, az arany, ám az idén - a trendnek megfelelően - a szikrázó ezüst, a szolid fehér és a világoskék kombinációja jelenik meg.


- Kalmár Erika -