|
Életérzés |
|
"Szelíd legyél, derűs és hallgatag
és bölcs mosollyal tűrd, ha bántanak
legyél folyó, ha támad majd a tél
páncélod lesz, kemény és hófehér."
Bródy János | |
|
Menü |
|
| |
|
Verseim |
|
| |
|
Képeslap, papírfecnik |
|
| |
|
Kisprózáim |
|
| |
|
Blogok |
|
| |
|
Így láttam - kedvenc saját fotó |
|
A képrandomhoz Mozilla-Firefox böngésző ajánlott
2008. Párizs
| |
|
Archivum |
|
| |
|
Homályzóna |
|
"Szeretném megosztani Önnel mire jöttem rá az ittlétem során. Akkor döbbentem rá, amikor osztályozni próbáltam a faját. Ráébredtem, hogy Önök valójában nem emlősök. Minden emlős ezen a bolygón ösztönösen természetes egyensúlyra törekszik a környezetével, kivéve Magukat, Embereket. Letelepednek valahová és addig szaporodnak míg fel nem élik mind a természeti erőforrásokat, és azután csak úgy képesek fennmaradni, ha új területeket foglalnak el. Van egy másik organizmus is ezen a bolygón, mely ugyanígy viselkedik. Tudja melyik? A vírus. Az emberi faj egy betegség, a bolygó rákosodása. Az ember egy ragály, és mi vagyunk a gyógyszer."
(Mátrix:Smith ügynök - Wikidézet) | |
|
Szerzői jog |
|
Az oldalon található saját művek szerzői jog védelme alatt állnak, azok részben vagy egészben való idézése, fordítása, más fórumokon való megjelentetése és felhasználása a szerző, azaz a lap szerkesztőjének tudta és engedélye nélkül tilos.
A hangzó anyagok a Radio.Blog.Club.com, valamint a YouTube.com és a Dailymotion.com című lapok anyagából vannak válogatva. | |
|
|
|
Ostorhegyek és más blogok |
|
milyen nap ez?
2006.02.24. 09:31
Nem olyan, mint 19 évvel ezelőtt. 1987.február vége kegyetlenül kemény téli idő volt. Ezen a napon távozott el Anyu, háta mögött hagyta fájdalmakkal telt életét. Töredékes képek maradtak meg bennem, hogyan ért a hír. Talán az agy természetes védekező reflexe lökte ki őket. Sokkal inkább élnek bennem az előtte és utána sorakozó napok, az árvaság elhatalmasodó érzése, amit nem lehet megszokni. Most sem tudok róla igazán írni, csak rajzanak fel a képek előttem. Hétköznapjainak és ünnepeinek mozdulatai. Milyen gyönyörű adománya ez az öregedésnek, hogy a távoli emlékek erősödnek fel....
| |
|
|
|