Levelet írtam

  2006.09.19. 18:13

Szép lányok, ne sírjatok!
Ez jutott eszembe, ez egy magyar film volt.

Ez most egy káoszos világ, amiben vannak, akik azt hiszik, hogy a hatalom birtoklása jelent valamit. Talán holnap kést a torkukon.  Azt mondják a bölcsek, minden generációnak megvan a maga háborúja. Ha szerencsénk van, olyan háborúnk nem lesz amiben sok és ártatlan vér folyik, hanem kimerül a randalírozásban és laptop-lopásban. A pofázásban és nyálfröcsögtetésben. Én azt mondom, hogy a politikát nem lehet kiiktatni az életünkből, és egészen pártatlan sem lehet az ember. Én azt mondom, hogy a saját bőröm tapasztalatából egyik sem különb a másiknál, teljesen mindegy melyik oldal beszél.
A politika nekem olyan, mint a reflektor, de nem azokat világítja meg számomra, akik csinálják, hanem azokat akik elviselik. Akik csinálják, azok akkor is befeketülnek, ha tisztán indulnak. Ez a politika. A politika olyan mint a mocsár, aki belemerészkedik, az nem ússza meg mocsok nélkül. Bele lehet merülni és bele lehet fulladni, de tisztán átlábalni nem lehet benne. Ezért nem lesz szent egy politikus sem, főleg ha életben marad. Ha meghal, akkor lehet, hogy megtisztítja az utókor és mártír lesz, vagy hős, de melyik akar meghalni? Azt hiszem egyik sem.
A politika nem politikusoktól az, ami, hanem amiatt, ami miatt létezik. A tömeg, a maga tengernyi érdekével és érzeményével. Nem lehet jól politizálni. Nem feltételezem senkiről, hogy azért kezd politizálni, mert ártani akar. Lehetnek szép ideák és tisztességes szándékok, szerintem valahol mindegyik így kezdi, aztán olyanná válik, mint amikor egy sugarat szétszór a kristály, ezer darabra törik, megváltozik az iránya, a színe. Nem lesz soha az eredeti. Ami nem változik, az olyan mint a lézer. Az pedig hasít. Amin irányt változtat és  megtörik, az pedig maga  a tömeg. A nép. Nagyon rossz ezt kimondani, hogy mi magunk vagyunk, a mi tengernyi érdekünkkel, elégedetlenségünkkel, kínjainkkal és sérelmeinkkel. Mert mi vagyunk a tömeg, és mi mégis tengernyi egyéniség vagyunk, tengernyi magánvéleménnyel. Nem lehet jól politizálni.
Én nem bírom a gyűlölködést. Néztem azokat a megvadult embereket, és azon gondolkodtam, vajon melyik a jobb, ha az utcaköveket tépik fel, vagy valakit felakasztanak egy fára. Félelmetes a kontrollját vesztett ember, amikor azt hiszi az övé az igazság. Az igazságról pedig mindenki, aki gondolkodni képes tudja, hogy nem létezik.

Szép lányok, ne sírjatok. Imádkozzatok magatokért, szeretteitekért, hogy sohase süllyedjenek az önkontrollját vesztett igazságtulajdonosok közé. Maradjanak egyéniségek a tengerben.

 

Ne féljetek, ne sírjatok és ne szégyelljétek, hogy magyarok vagytok. Olyan mindegy milyen nációról van szó, ha ilyen helyzetbe kerül. Ez bárhol előfordulhat. Nézzetek szét a világban.  Büszkébb lennél, ha más népbe tartoznál? Lennél-e más?

Sajnos, azt hiszem, mindegy. Ezt túl kell élni.
Nem a ti hibátok ez, maradjatok azok, akik eddig is voltatok.

Vigyázzatok magatokra, és ne vegyétek magatokra a felesleges terheket. Épp elég van enélkül is.

 

Ölellek benneteket.