Szeptember v�g�n


M�g ny�lnak a v�lgyben a kerti vir�gok,
M�g z�ldel a ny�rfa az ablak el�tt,
De l�tod amottan a t�li vil�got?
M�r h� takar� el a b�rci tet�t.
M�g ifju szivemben a l�ngsugar� ny�r
S m�g benne vir�t az eg�sz kikelet,
De �me s�t�t hajam �szbe vegy�l m�r,
A t�l dere m�r meg�t� fejemet.

Elhull a vir�g, eliramlik az �let...
�lj, hitvesem, �lj az �lembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tev�d le,
Holnap nem omolsz-e sirom f�libe?
Oh mondd: ha el�bb halok el, tetemimre
K�nnyezve bor�tasz-e szemf�delet?
S r�b�rhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod �rte az �n nevemet?

Ha eldobod egykor az �zvegyi f�tyolt,
Fejf�mra s�t�t lobog�ul akaszd,
�n felj�v�k �rte a s�ri vil�gb�l
Az �j k�zep�n, s oda leviszem azt,
Let�rleni v�le k�ny�imet �rted,
Ki k�nnyeden elfeled�d hivedet,
S e sz�v sebeit bek�t�zni, ki t�ged
M�g akkor is, ott is, �r�kre szeret!


Kolt�, 1847. szeptember

EGY GONDOLAT B�NT ENGEMET...

Egy gondolat b�nt engemet:
�gyban, p�rn�k k�zt halni meg!
Lassan hervadni el, mint a vir�g,
Amelyen titkos f�reg foga r�g;
Elfogyni lassan, mint a gyertyasz�l,
Mely elhagyott, �res szob�ban �ll.
Ne ily hal�lt adj, istenem,
Ne ily hal�lt adj �nnekem!
Legyek fa, melyen vill�m fut kereszt�l,
Vagy melyet sz�lv�sz csavar ki t�vest�l;
Legyek k�szirt, mit a hegyr�l a v�lgybe
Eget-f�ldet r�z� mennyd�rg�s d�nt le... –
Ha majd minden rabszolga-n�p
J�rm�t megunva s�kra l�p
Pirosl� arccal �s piros z�szl�kkal
�s a z�szl�kon eme szent jelsz�val:
„Vil�gszabads�g!”
S ezt elharsogj�k,
Elharsogj�k kelett�l ny�gatig,
S a zsarnoks�g vel�k meg�tk�zik:
Ott essem el �n,
A harc mezej�n,
Ott folyjon az ifjui v�r ki szivemb�l,
S ha ajkam �r�mteli v�gszava zend�l,
Hadd nyelje el azt az ac�li z�rej,
A trombita hangja, az �gyud�rej,
S holttestemen �t
F�j� parip�k
Sz�guldjanak a kivivott diadalra,
S ott hagyjanak engemet �sszetiporva. –
Ott szedj�k �ssze elsz�rt csontomat,
Ha j�n majd a nagy temet�si nap,
Hol �nnep�lyes, lassu gy�sz-zen�vel
�s f�tyolos z�szl�k kis�ret�vel
A h�s�ket egy k�z�s s�rnak adj�k,
Kik �rted haltak, szent vil�gszabads�g!

(Pest, 1846. december.)