�n nem tisztelek egy f�ldbe v�jt s�rt
�s gy�szolok g�d�rn�l, hol borzadva n�ztem
hogy koppannak a r�g�k egy halott deszk�n.
Nekem nem ez a gy�sz,
siratni �rva, f�reg mart tested. 
Lelkemben emeltem Neked katedr�list,
hol nem mondok im�kat.
Ha Veled �lmodom
�bren l�tom szel�d arcodat s a l�pted.

99 �ve sz�letett. Csendes �lete volt, nem l�ttam rajta a v�vott csat�kat, pedig vil�g�g�sek, f�lelmek, szeg�nys�g, megal�ztat�s tett�k pr�b�ra.

 
Apu

A teraszon �lt egy kissz�ken �s a biciklit szerelte, ki tudja m�r hanyadszor. �n az �llom�sra indultam a vonathoz, amin elutaztam onnan ahol valaha az otthonom volt, oda ahol m�r az �j otthonom van. Ut�nam n�zett, �n is visszan�ztem r�. Fak�nak l�ttam, kicsit t�r�d�ttnek.
Polg�ri, �rtelmis�gi sz�rmaz�s� volt, ez valaha nem jelentett nagy el�nyt. Gy�gyszer�sz apja nyomdokain haladva � is elkezdte a p�ly�t, de k�zbesz�lt a sors �s v�g�l egy gy�r vegy�szek�nt vonult nyugalomba. �n nem �rz�keltem semmit a sors igazs�gtalan volt�b�l.
K�s�i gyerek voltam, v�letlen�l �s nem v�rt gyermekk�nt j�ttem. N�gy l�nya k�z�l tal�n ez�rt is szeretett engem a legjobban. Sokszor gondolkodtam rajta, vajon mi�rt tagadta meg t�le az �let a fi� ut�dot. Tal�n nem lett volna olyan mag�nyos.
Ahogy id�ben t�volodtam t�le, az eml�kt�red�kek egyre s�rget�bbek. �rj....!! �rd meg ki volt � azon k�v�l, hogy az �letre h�vott, �s az eml�keim k�pekben sorakoznak el�m.
Mindig id�snek l�ttam. Nem volt sz�ks�gem nagyap�ra, mert egyszem�lyben jelentette nekem mindkett�t. L�tom, ahogy j�tszom a gyereksereg k�zep�n, � pedig a t�bbi ap�val egy�tt j�n hazafel� a gy�rb�l eb�delni. Mert hazaj�rtak az ap�k eb�delni.
L�tom, ahogy a csikorg� t�lben lap�tolja el�ttem az �lmagas havat, �sv�nyt k�sz�tve, hogy iskol�ba tudjak menni.
L�tom, ahogy reggelente felkel velem, hogy elk�sz�tse a reggelimet, t�z�raimat az iskol�hoz, azt�n lekuporodik a kisl�d�ra, el�veszi a cip�kr�met, kef�t, �s kitiszt�tja a cip�met. Minden reggel.
L�tom, ahogy biciklire �l a z�rg� aluminium tejeskann�val �s elkerekezik - mindig �gy mondta - a tejcsarnokba k�t liter tej�rt.
L�tom, ahogy f�t hasogat a f�skamr�ban, ahogy bakra teszi a r�nk�t, �s f�r�szel.
L�tom, ahogy fekszik a k�rh�zi �gyon �sszeszegecselt combcsonttal - leesett egyik reggel a biciklir�l a tejcsarnokba menet. Vajon mi lehetett az oka? Nem eml�kszem, hogy panaszkodott volna.
L�tom, hogy onnant�l fogva t�r�tt l�ba miatt picit bicegve j�rt. Apus j�r�sa lett.
L�tom, ahogy a gy�ri f�rfik�rusban bariton hangon �nekli a t�bbi munk�ssal egy�tt a Nabucco Rabszolga-k�rus�t. Akkor m�g fogalmam sem volt mi az a dal, csak azt, hogy � �nekel, �s nagyon sz�p.
L�tom a maj�lison felvonulni a kult�rcsoport �l�n n�pies t�ncruh�ba �lt�z�tt l�nyok-fi�k �l�n. K�z�tt�k ott voltak a nagyobb l�nyai is. Csinosak voltak - �s tal�n b�szke is volt. Mosolyra eml�kszem az arc�n.
L�tom a falusi kult�rh�z szinpad�n szindarabot rendezni, �s l�tom a k�nyvt�rban nyugd�jask�nt a k�nyvek k�zt, az olvas�jegyeket rendezgetni.
L�tom kar�csonykor el�rz�keny�lten csillogni a szem�t, amikor n�gyen r�zend�t�nk a Mennyb�l az angyalra, �s l�tom szilveszterkor, egyetlen egyszer egy �vben habz�bort bontani.
L�tom, ahogy nyugd�j�b�l �sszesp�rolt p�nz�b�l f�nyk�pez�g�pet vesz, �s f�nyk�pez. Minket, a felh�ket... b�rmit, ami az �tj�ba ker�lt, amit sz�pnek l�tott. F�leg a felh�ket. �r�ltem, amikor az els�t�t�tett konyh�ban egy bark�csolt piros l�mpa mellett ott l�batlankodhattam mellette, �s � el�h�vott - nagy�tott saj�t gy�rt�s� nagy�t�g�ppel.
L�tom, hogy sz�p ember - fiatalon - �regen is. J�vor Palis bajusz�val, d�s haj�val, ami csak nagyon sok�ra kezdett �sz�lni. Hogy megbabon�zhatta Anyut, �s hogy bomolhattak ut�na a n�k.
Hogy mit nem l�tok?
Nem l�ttam s�rni.
Nem l�ttam panaszkodni, kiab�lni �s verekedni... nem l�ttam durv�nak, nem l�ttam k�z�ns�gesnek.
Akkor m�g nem tudtam mennyire b�szke lehetek r�, hogy � az ap�m. Mert az � l�nya vagyok... magamba fojtott b�nataimmal, eg�sz cs�ndes lelkemmel.
A teraszon �lt egy kissz�ken �s a biciklit szerelte, ki tudja m�r hanyadszor. �n az �llom�sra indultam a vonathoz, amin elutaztam onnan ahol valaha az otthonom volt, oda ahol m�r az �j otthonom van.
Ut�nam n�zett, �n is visszan�ztem r�. Fak�nak l�ttam, kicsit t�r�d�ttnek. Akkor valamit �reztem.... akkor l�ttam utolj�ra.
Az volt az utols� pillant�sa ut�nam ott a teraszon a sz�tszedett bicikli mellett.
Titok volt�l nekem Apu, felt�ratlan vil�g. Min�l t�volabb vagy, ann�l s�rget�bb az �rz�s... ismerjelek meg. Most m�r ismerlek, mert magamban fedezlek fel. Itt vagy velem most... �s mindaddig, am�g l�legzem, am�g eml�kezni k�pes vagyok.