|
Turms, a halhatatlan
 I.e. az V.szzadban tani lehetnk a ladi grg-perzsa tengeri csatnak, majd bejrjuk az gei-tenger legfontosabb szigeteit, a korabeli Szicilia vrosait, Rmt s az etruszk vrosllamokat.
Bepillantunk a grgk s fniciaiak, sziknok s etruszkok mindennapi letbe, hagyomnyaiba s hitvilgba.
Lars Turms ugyanolyan gyarl ember, mint Mika Waltari fhsei.
A trtnelem viszontagsgai elszaktottk csaldjtl, szlfldjtl, mg sajt szrmazst sem ismeri. A vgzettel dacolva keresi nmagt, fenkig mert az lvezetekbl s a megprbltatsokbl, mg vgl kpes fellemelkedni minden emberi nzsen s kishitsgen.
Boldogtani tudja megtallt szlvrost s kiegyenslyozottan kszlhet az istenek lakomjra, a hallra, hogy szz vagy ezer v mlva, j emberalakba szletve ismt fellelhesse egykori nmagt.
A regny az etruszk lukum*-legenda monumentlis s korh feldolgozsa.
Lars Turms viszontagsgaibl s tpeldseibl levonhatjuk a tanulsgot: az embert csak nismeretn alapul nbizalma s hite emelheti a magasba, a halhatatlanok kz.
(ismertet a regny flszvegbl
* A rgszeti leletek flrerthetetlenl igazoljk, hogy az si etruszk trsadalomban egyenlsg, osztly-nlklisg volt. A csaldi hlzatra felpl „patriarklis monarchia” a „kirlynak” akit lukum, vagy lkomo nvvel illettek, s amely nv ksbb a rmai nemessg cmv vltozott a legfelsbb bri hivatalt is elrta s minden hten nyilvnos tletnapot tartott, ahol a peres gyeket intzte. A katonasgnak fparancsnoka s az egyhznak fpapja volt, teht semmiben sem klnbztt a sumr papkirlyoktl. Hivatalos tnykedse idejn trnon lt s arany koront viselt, s kezben a hatalom jelvnyeit tartotta, amelyek kztt mr ott szerepelt a „fasces”. (Zszls-Zska Gyrgy: Az Etruszk np szinte trtnete )
ITT ELOLVASHATOD A REGNYT.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Verseim
