A Kossuth d�jas sz�n�szn� 1913. j�nius 6-�n l�tta meg a napvil�got Budapesten, Apai �gon olasz sz�rmaz�s� csal�dban. K�z�piskolai tanulm�nyait k�vet�en Putnokon a Gazdas�gi Fels� Le�nynevel� Int�zetbe j�rt, majd a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetem Botanikus Kertj�nek gyakornoka volt. 1932 �s 1935 k�z�tt a Sz�niakad�mia �szt�nd�jas n�vend�ke volt, ahol 1935-ben szerzett diplom�t.

Vizsgael�ad�s�n Phaedr�t j�tszotta. Ezt k�vet�en a Nemzeti Sz�nh�z tagja lett, els� szerep�ben a szobal�nyt alak�totta Pierre Lotti Szembek�t�sdi c. v�gj�t�k�ban. A sz�nh�znak 25 �ven �t volt tagja. 1959-t�l 1971-ig a J�zsef Attila Sz�nh�zban j�tszott. 1971-t�l nyugd�jba vonul�s�ig, azaz 1979-ig ism�t a Nemzeti Sz�nh�z tagja volt, de ut�na is vezet� sz�n�szn� a Nemzeti Sz�nh�zban, majd 1983-t�l hal�lig a budapesti Katona J�zsef Sz�nh�zban.

Tev�keny r�sztvev�je volt a felszabadul�s el�tti szocialista sz�npadi mozgalmaknak, szerepelt a F�ggetlen Sz�npad, �s a Vasas Szakszervezet eml�kezetes m�v�szestjein. A h�bor� ut�n fizikai munk�val vett r�szt a megs�r�lt Nemzeti Sz�nh�z �jj��p�t�s�ben, �s sz�les k�r� t�rsadalmi tev�kenys�get fejtett ki. A munk�s �s paraszt sz�rmaz�s� sz�nin�vend�kek sz�m�ra 1947-ben l�trehozta a Horv�th �rp�d Koll�giumot, az id�s �s mag�nyos sz�n�szek sz�m�ra 1948-ban a Magyar utcai a J�szai Mari Sz�n�szotthon, 1950-ben pedig megnyitotta a m�sodik sz�n�szotthont a budapesti Lendvay utc�ban. A J�szai Otthont 1985-ben �talak�totta a fiatal, kezd� sz�n�szek otthon�v�.

Sz�v�s �s kitart� munk�val l�trehozta a Bajor Gizi Sz�n�szm�zeumot, amelyet Bajor Gizi egykori vill�j�ban rendezett be �s hal�l�nak els� �vfordul�j�n, 1952. febru�r 12-�n nyitott meg. A sz�n�szm�zeumot k�s�bb az id�k�zben elhunyt p�lyat�rsak eml�keivel m�g n�gyszer b�v�tette. A Sz�nh�zm�v�szeti Sz�vets�gben, valamint a Sz�n�sz Szakszervezetben hal�l�ig harcolt r�szorul� sz�n�szt�rsainak �rdekei�rt. V�grendelet�ben legnagyobb sz�npadi alak�t�s�nak eml�k�re Aase-d�jat alap�tott a Nemzeti Sz�nh�z legjobb epiz�dsz�n�szei jutalmaz�s�ra, dunabogd�nyi nyaral�j�t pedig sz�n�szi �d�l�-alkot�h�z c�lj�ra hagyom�nyozta.

Otthonosan mozgott modern �s klasszikus t�m�j� darabokban is. V�gj�t�kokban kit�n�en �rv�nyes�lt saj�tos karik�roz� k�pess�ge �s hars�nyan �rad� humora. Gyakran mondott verseket, �lland� szerepl�je volt a Magyar R�di�nak, s a Szab� csal�d c�m� folytat�sos hangj�t�ksorozatnak. Filmszerepei k�z�l k�t der�s sz�nekben b�velked�t kell kiemelni: a M�gn�s Miska kleptom�ni�s, arisztokrata �regasszony�t �s a Mindenki �rtatlan? titokzatos, sz�tlan nagymam�j�t.

A n�pszer� sz�n�szn�nk 1988. j�lius 13-�n hunyt el Budapesten.

F�bb szerepei: Phaedra (Racine: c�mszerep); Mirigy (V�r�smarty Mih�ly: Csongor �s T�nde); Mina n�ni (M�ricz Zsigmond: Nem �lhetek muzsikasz� n�lk�l); Nyilas Misi (M�ricz Zsigmond: L�gy j� mindhal�lig); Pallagn� (Kodol�nyi J�nos: Vid�ki t�rt�net); York hercegn�, majd Margit kir�lyn� (Shakespeare: III. Rich�rd); Gertrud (Shakespeare: Hamlet); Karny�n� (Csokonai); Boszork�ny (Kacsoh-Heltai: J�nos vit�z); Ljubov Jarovaja (Trenyov: c�mszerep); Oinone (Racine: Phaedra); Mamurr� any� (Sarmante: A 106. sz�let�snap); Mrs. Pearce (Shaw: Pygmalion); Aurelie (Giraudoux: P�rizs bolondja); Zsani n�ni (M�ricz Zsigmond: Nem �lhetek muzsikasz� n�lk�l); Murzaveckaja (Osztrovszkij: Farkasok �s b�r�nyok); Gertrudis (Katona J�zsef B�nk b�n); Vassza Zseleznova (Gorkij: c�mszerep); Ferenc reichstadti herceg (Rostand: A sasfi�k); Aase (Ibsen: Peer Gynt); Varvara (Pavlenko: Boldogs�g); Hubern� (F�st Mil�n: Boldogtalanok); Eug�nia (Mro�ek: Tang�); �regasszony (Spir� Gy�rgy: Csirkefej); Rizi (�rk�ny Istv�n: Pisti a v�rzivatarban); Gilz h�ztulajdonosn� (Canetti: Esk�v�; ebben a szerepben j�tszott utolj�ra, 1988. m�jus 31-�n).

Filmes szerepei: A k�lcs�nk�rt kast�ly (1937); S�ri b�r� (1943); M�gn�s Miska (1948); Rokonok (1954); Hannib�l tan�r �r (1956); Aranyf�c�n (tv-film, 1960); Elektra (tv-film, 1963); A fekete v�ros (tv-film, 1971); Bolond nagys�ga (tv-film, 1981); Holt lelkek (tv-film, 1983); A v�n bakancsos �s fia, a husz�r (tv-film, 1984); Nyolc �vszak 1-8. r�sz (tv-film, 1986). - Irod. Cs�sz�r Istv�n: G. H. Mag�nsz�nh�za (T�k�r, 1980. j�l. 20.); G�ch Marianne: "Elveim, �lmaim nem v�ltoztak (interj�, Film Sz�nh�z, Muzsika 1981. jan. 31.); Gergely �gnes: G. H. (G. �.: Huszonegy, Bp., 1982); Palotai Erzsi: G. H.-r�l (Arcok f�nyben �s hom�lyban, Bp., 1986); Koltai Tam�s: G. H. sz�let�snapj�ra (Kritika, 1983. 6. sz.); F�ldes Anna: G. H. otthon�ban (N�k Lapja, 1988. jan. 16.); Spir� Gy�rgy: Besz�lget�s G. H.-val (�j T�k�r, 1988. j�n. 5.); Moln�r G�l P�ter: G. H. hal�l�ra (N�pszabads�g, 1988. j�l. 14.); Tatj�n Tam�s: G. H. lelke (Kritika, 1988. 10. sz.); Czimer J�zsef: Gobbi Szent Hilda (�let �s Irod., 1988. 30, sz.); Berkes Erzs�bet: A vend�gs�g v�ge (Sz�nh�z, 1988. aug. 12.).

Forr�s:http://magyarok.sulinet.hu/nagymagyarok/legismertebb/gobbi.html

A fiatal Gobbi Hilda

�rdekes F�rum m�v�szn�r�l a Mennyei P�holyban