Faust doktor élete elszállt, megöregedve éli napjait. Mindenben, amiben ifjan hitt - a tudásban, tudományban - csalódott, és úgy érzi elfecsérelte az életét.
Meg akar válni a életétől, ám ekkor behallatszik hozzá a vidám fiatalok éneke.
Nincs ereje felhajtani a méregpoharat, és elkeseredésében káromolja Istent és
a Sátánt hívja.
A hívásra megjelenik Mefisztó és alkut kínál a doktornak. Minden kívánságát teljesíti a földön, ha a lenti birodalomban a lelke az övé lesz.
Faust habozik, ám Mefisztó felvillantja a szerelem, és a szépséges, szűz Margit képét. A doktor aláírja a szerződést. Mefisztó ifjúvá változtatja az aggot.

A városban hadba készülnek az ifjak, köztük Valentin, Margit fivére. A búcsú-
mulatságon megjelenik Mefisztó, bort varázsol és az aranyborjú, a pénz minden
hatóságáról beszél, gúnyolja és kineveti az embereket, Valentin tenyeréből halált
jósol. " Eladó az egész világ!" - énekli. Civakodást szít az emberek közt, és amikor már kardot rántanak, Valentin kardja a levegőben eltörik. Felismeri a Sátánt, aki megfenyegeti: Majd találkozunk még.
Faust közben megszólítja a templomból kilépő Margitot, ám a leány elhárítja felajánlott kíséretét.

Siebel, Valentin barátja és Margit titkos hódolója virágot tesz a lány küszöbére,
azonban elborzadva látja, hogy a virágok elhervadtak a kezében.
A szerelmes Faust és Mefisztó a kertbe jönnek, ahol a sátán megígéri, hogy Margit
az övé lesz. Egy ékszerrel telt ládikót tesz a virágok mellé.

Az Ékszerária Angela Gheorghiu előadásában

Margit titokban ábrándozik a lovagról, akit megismert, érzéseit a csillagokkal osztja meg, és boldogan gyönyörködik, próbálgatja az ékszereket.
Faust és Margit szerelmes órákat töltenek együtt.

Az elhagyott Margitra azonban keserves idők járnak. Volt barátnői gúnyolják, és retteg a hadból visszatérő Valentin haragjától is. Valentin valóban párbajra hívja a csábítót, de Mefisztó csele folytán őt éri a halálos döfés. Haldokolva átkozza meg húgát.
"Az ég talán megbocsát néked,
De itt lenn átkom rád!
De itt lent a földön átkom rád!"

A kitaszított, megátkozott és elhagyott Margit a templomba vánszorog, hogy bűnbocsánatért esdekeljen, ám könyörgése hiábavaló, csak a Sátán kegyetlen szavát hallja: Számodra nincs kegyelem!

Mefisztó a saját birodalmában a Walpurgis-éj gyönyöreivel káprázatatja el a háborgó lelkű Faustot, akit nem hagy lelkiismerete nyugodni. Látomásában Margitot holtan látja, ezért sürgeti Mefisztót a visszatérésre.

Margit a rászakadó kegyetlen csapások súlya alatt megőrül. Tébolyultságában
megöli megszületett gyermekét, Mefisztó diadalt ül.
A szerencsétlen lány a börtönben várja sorsa beteljesedését, amikor megjelenik Faust.

Ki akarja szabadítani, és Margit néhány pillanatig újraéli boldogságát, ám amikor meglátja a Sátán arcát irtózva fordul el szerelmétől is.
Nem tart vele, inkább az éghez fordul irgalomért.
Faust megtörten követi Mefisztót, Margit pedig lelkében megtisztulva várja
a hóhérbárdot.

Itt olvashatod a librettót is