Plos Gyrgy
a szolid, elegns kls mgtt
lngolt a szenvedly
Budapesten szletett, 1920. mjus 8-n. Tehetsgt szleitl is rklhette, hiszen desanyja zongoramvsz volt, apja jsgrssal kereste meg csaldjnak a kenyeret. pedig sznsz lett. Br majdnem a zongorzst vlasztotta f hivatsnak. Aki csak ismerte, klns jelensgnek tartotta. A sznsziskola elvgzse utn Szegeden kezdett el jtszani, aminek a hbor gyorsan vget vetett, mert katonnak lltottk. Fogsgba esett, s csak 1948-ban trt jra haza. A Vgsznhzhoz szerzdtt, ksbb a Vidm Sznpadon s az Operett Sznhzban is jtszott, majd a Nphadsereg Sznhzban teljestette ki sznszi tehetsgt. Egyarnt szerepelt modern s klasszikus darabokban, de a Szent Johanna Dauphinje s a Hbor s bke Napleonja alaktsa mellett a filmvsznon is megmutatkozott nzi eltt. Lthat volt Bendics mrnkknt a Gzolsban s Martinovics Igncknt A csszr parancsban. Mivel kivl karaktersznsz volt, fszerepeiben is utnozhatatlan. Brmely figura megformlsakor is nmaga maradt. Egyik r bzott szerep sem volt kpes fggetlenteni magt egynisgtl. Minden szerepben Plos Gyrgy maradt. Stlusban egyszerre volt intellektulis s sztns, a gesztusai pedig visszafogottak, mikbl sistergett a tlftttsg. Teht a szolid, elegns kls mgtt lngolt a szenvedly. Taln ezrt is vezi alakjt valamifajta sejtelmes titokzatossg. Nagyon szerette a zent, de nem csupn mint hallgat lvezte, komolyan foglalkozott zeneszerzssel is. m mindkt hivats teljes embert kvetelt, ezrt vlasztsra knyszerlt. A sznszetet vlasztotta. Kellemes, mlyen zeng, nemes orgnumt a rdi is egyre gyakrabban hasznlta fel szinkronizlsra. Egszen addig, mg 1962. december 10-n egy sznhzi prba kzben rosszul nem lett. Krhzba szlltottk, s megllaptottk, hogy a szvvel van baj. nget letmdja nem engedlyezett szmra elegend idt. tvenedik szletsnapja eltt, 1970. janur 3-n halt meg Budapesten.

Forrs:Itt
|