DOUVE HALÁLA
szivemben összekulcsol
ismerkedésünk és nevünk rezzenete
A narancsos
Házad legyen a narancsos liget más fényben megterített asztalhoz könyököljél dédelgesd-ringasd álomba szived arcod boruljon tűzbe ha gally közt röpdösődnél
Douve legyen neved rendíthetetlen holtvíz Douve messzi fekete és örökös mély zavar erőfeszítés szirted közt szertefoszlik
Igazi neved
Pusztának hívom egykor a kastélyt mely te voltál éjszakának szavad hiánynak homlokod ha majd meddővé szikkadt göröngyökbe omoltál semminek hívom a villámot mely hozott
Meghalni tartomány az Szeretted Én jövök de szétrontom alakod és emlékezeted és vágyad Esti árnyas ösvényeden örökre ellenséged leszek s irgalmatlan leszek
Majd hívlak háborúnak s elragadom tetőled a háború ezer szabadságát Kezem közt eltorzult homályos arcod gyötrelme lüktet s ez az orkántüzes ország a szivemen
Igazi tested
Megmosdatott arcod halott-csukott a szájad megtisztult tetemed rögökbe süppedett téged tündökletes sors igék földjébe ástak enyészeté a nász a szennynél szennyesebb
Gyilkold meg hangodat mely arcomba kiabálta hogy elnyűttük mi rég szétvedlettük igen falazd be szemedet s már keservébe zárva önmagát s engemet Douve meghalt énnekem
Bármilyen nagy hideg tör terjeng énrám valódból bármilyen üszkös is meghittségünk jege Douve benned szólok hozzád szivemben összekulcsol ismerkedésünk és nevünk rezzenete
(Majtényi Zoltán fordítása)
|