Kora esti nek
nem rejthet el a stt, kt egy-fny bolygt
Szeretek n gy munka utn, amikor elnehezl a kar s komor hborgsaiban elcsitul a llek knykleni mg sokig sztalan, a fst kis lobogi mellett, lassan elmerengni, mikor a fk mr feketllnek.
Amikor a szeld kora esti fnyben a nehz, rzbl vert levelek llegzett hallom, s kztk mint szv kigyl s verdes az els piros csillag, s az ton lgy dccenssel rengeti feszes tgyt a csorda, mikor lealkonyul.
Ha arcomra pccen egy-egy estli bogr, mlatok rajta, flemelem, s tjra kldm a bg kicsi vndort, az esti homlynak, s figyelem, ahogy rpl, mint pici lmps s nekiszll a nagy ji sttnek, szerelmes prjt keresni.
Keresni tged, gy indultam n is, a mellemen tparzsl szvvel, vakon, de tudtam, egyszer bizton megtalllak- nem rejthet el a stt, kt egy-fny bolygt testvr-vonzs testet a kken lehull esti rnyak.
Virrasztani gy, mg munka utn, szeretek merengni, hallani,hogy kezedtl az este lgy zajai szllnak, a frfi-felelssg slyt mrni bennem, s figyelni lassan szrnya csattogst a kdben elhz vadmadrnak.
|