Megt�m�tt szatyraiddal sz�llt�l vonatra tegnap
Szaladg�lsz dolgainkban, t�vol egy �jjel, egy nap.
Rendet csin�lsz a h�zban, vesz�d�l p�nz�gyekkel;
�bren tal�l az �jjel, talpon a kora reggel.
V�rnak, mint m�skor is, kicsinyes napi harcok,
leszid goromba �rus, mor�zus hivatalnok.
V�r a tekn�, a t�zhely, varr�g�p - s m�g mi minden!
      �gyetlen v�lasztott�l, l�tod, amikor engem:
L�lek kalandos�t, �r�kk�n t�pel�d�t,
kapkod�t, megviselt idegzet� el�d�k
nyugtalan ivad�k�t; k�lt�t, kinek nem �zlett
a testi munka malma, se hivatal, sem �zlet;
ki b�rhol is, soh'sincs eg�szen ottan;
b�song csak, a vil�g baj�val megrakottan.

      L�ttam �n, megjegyeztem m�g k�nnyebb l�pt�, t�ncos
id�dben mennyi sz�vet, szemet vonzott mag�hoz
sz�p l�bad, kedves arcod, hegyes, rugalmas eml�d.
K�rleltek derekabbak, hogy v�laszt adj, igenl�t
- m�gis hozz�m szeg�dt�l. �gy lett minden napod
tizennyolc �ra munka, huszonn�gy �ra gond.
Talpon csak, egyre r�sen: bajban volt�l a higgadt;
tudt�l b�rmely keservben �larcot venni, v�gat -
volt�l hozz�m igaz, ha kellett: sz�nlel�ssel,
nyugtat� sz�p szavakkal, szerelmes �lel�ssel.
      �, asszonyi karok, l�bak, ti kulcsol�d�k,
�sszefog�k a f�rfit, mint abroncsok a hord�t!
L�gy volt�l �s megedzett, fon�dt�l r�m t�zessen,
magad hajl�tva hozz�m, tartott�l: sz�t ne essem!
S mivel t�lt meg a kor? szerelmed mire �riz?
nemes bor lessz-e �ltem vagy poshad� es�v�z?
- mit gondolt�l te azzal! lelkedben �lt olyan hit -
De j� is volna hinni magamban tizedannyit....
      Becsap�dott m�g�tt�nk imm�r k�t �vtized
k�t neh�z kapusz�rnya - mit b�r el m�g sz�ved,
mit l�tsz kecsegtet�t h�ttal az ifj�s�gnak?
Csukl�id f�jlalod, eres, dagadt a l�bad;
be vagy ker�tve v�gk�pp: egy f�rfi, n�gy gyerek,
ragadoz� fogakkal faljuk fel �leted.
L�zadt�l volna fel! - ne mondd, hogy nincs okod r�:
hisz �ppen gy�nges�gem, cs�ndem tett  zsarnokodd�,
Te m�gsem l�zadozt�l - volt�l, hogy �n lehessek;
adt�l oly egyszer�en, mint f�nyt az �gitestek.
S �n mindent elfogadtam, mag�t�l �rtet�d�n,
szel�ds�gnek hazudv�n alantas f�rfig�g�m,
s adtam nevet neki: Sors, Hivat�s, K�lt�szet!
      Futn�k el m�r el�le, dobn�m el az eg�szet,
zajostul, sikerest�l, k�nostul odahagyn�m,
b�jn�k egy z�gba v�led, keny�ren �lni, hagym�n,
ha m�sk�pp nem tal�lhatsz pihen�t m�r, nyugalmat,
h�s�g �s fagy k�z�tt m�g ny�rv�gi j� fuvalmat.
Futn�k, vinn�lek el... s azt�n, ha m�gsem �gy lesz -
seg�ts meg egyszer azzal, hogy magadon seg�tesz!
      Nem ittam �letemnek fen�kig m�g a rossz�t,
sebek v�rnak, kudarcok, csont-hajl�t� Canoss�k
s az �rd�g tudja, m�g mik - s nem b�rok sz�kni m�gsem.
Valamit kezdtem ifjan; h�t l�ssuk, mire v�gzem!
Sorsom el�re l�d�t? kor�n a f�ld al� tesz?
Nekem e sors fon�kja, a rossz is - mint a m�gnes.
      T�prengve, b�ntudattal mindez eszembe �tl�tt,
mik�zben h�nykol�d� sz�vem jelenti j�tt�d.
K�s� a d�lut�n m�r, most sz�llsz fel a vonatra,
ideges vagy, rohant�l; s�hajtva �lsz a padra;
hajad rendezgeted, lesim�tod a szokny�t,
�l�nkebb �vre h�zod ajkad halv�ny piross�t.
Most, hogy le�lhetsz v�gre, gyereks�r�s se hajszol,
foglalkozhatn�l magaddal - de �lt�dben elalszol.