In memoriam érzékiség T.N.
Elfojtások sikere, hogy nem látlak már
Hittem, hogy minden ifjúság világraszóló. Hittem a labilis, énkergető számkivetéseknek. Hittem a tűz salakjába lemerülő hím-nőstény vérsötétnek.
Egyetlen szilárd pontom szerelmi lelki betegségünk volt abban a szétesésben, mit a harmadik az elsőnek okozott obszcén és szűz helyzet nem ismerésével.
Átvisz Isten egy emberszemen, és otthagy a pokolban. Kiáltozhatsz, hogy ez a föld, s a földön kötelező megvédenie.
Elfojtások sikere, hogy nem látlak már napjárásban, megsemmisülések kulcskérdéseiben. És kihull szívemből a forró varázs, mihaszna limlomban baljós lobogás.
|