 |
Életérzés |
|
"Szelíd legyél, derűs és hallgatag
és bölcs mosollyal tűrd, ha bántanak
legyél folyó, ha támad majd a tél
páncélod lesz, kemény és hófehér."
Bródy János | | |
|
Menü |
|
|
| | |
|
 Verseim |
|
|
| | |
|
Képeslap, papírfecnik |
|
|
| | |
|
Kisprózáim |
|
|
| | |
|
Blogok |
|
|
| | |
|
Így láttam - kedvenc saját fotó |
|
A képrandomhoz Mozilla-Firefox böngésző ajánlott
2008. Párizs
| | |
|
Archivum |
|
|
| | |
|
Homályzóna |
|
"Szeretném megosztani Önnel mire jöttem rá az ittlétem során. Akkor döbbentem rá, amikor osztályozni próbáltam a faját. Ráébredtem, hogy Önök valójában nem emlősök. Minden emlős ezen a bolygón ösztönösen természetes egyensúlyra törekszik a környezetével, kivéve Magukat, Embereket. Letelepednek valahová és addig szaporodnak míg fel nem élik mind a természeti erőforrásokat, és azután csak úgy képesek fennmaradni, ha új területeket foglalnak el. Van egy másik organizmus is ezen a bolygón, mely ugyanígy viselkedik. Tudja melyik? A vírus. Az emberi faj egy betegség, a bolygó rákosodása. Az ember egy ragály, és mi vagyunk a gyógyszer."
(Mátrix:Smith ügynök - Wikidézet) | | |
|
Szerzői jog |
|
Az oldalon található saját művek szerzői jog védelme alatt állnak, azok részben vagy egészben való idézése, fordítása, más fórumokon való megjelentetése és felhasználása a szerző, azaz a lap szerkesztőjének tudta és engedélye nélkül tilos.
A hangzó anyagok a Radio.Blog.Club.com, valamint a YouTube.com és a Dailymotion.com című lapok anyagából vannak válogatva. | | |
|
|
|
Hírek a (szív)pitvarból |
|
|
... úton
2006.04.29. 07:42
|
Szerd Jún 08, 2005 7:00 pm |
[  Hangulat: Legjobb ]
[  Jelenleg: Munka közben ]
2005. június 7. kedd délelőtt
Munkába jövet gondolkodtam. Furcsa gondolatom támadt, vajon hány lépést tettem már meg életemben?
Néha viccből eszembe jut, hány tonna edényt mostam el, hány tonna élelmiszert főztem.... stb, ilyenek.
De most vicc nélkül gondoltam arra, hogy az a milliárdnyi lépés mind elenyészik, ha elenyészem én is.
Mert hiszen nem fontosak a Nagy Egészben, de fontosak nekem.
Kifelé bandukolva az életből úgy villognak az emlékeim, mint a kiégőben levő villanykörte.
Most az utolsó szerelmem emlékeit csomagoltam finom hártyapapírba, és bezártam egy ládikóba. Akkor veszem majd elő őket, ha a fényük ismét a régi lesz. Remélem, élek még addig, és a ládikóm nem lesz Pandora szelencéje.
Tehát írni fogok. A lépéseimet.
Az is eszembe jutott, hány helyszínt érintettem eddigi életem során. Nem sokat. De a helyszínek is épp úgy bukkannak fel, mint a képek.
Írni fogok.
Ezért.
Te jössz Élet.... nem engedek az enyészetnek.
|
| | |
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Verseim
