a demonstrációról
2006.05.01. 09:16
Ez egy idegen kifejezés, bár teljesen beleivódott a magyar nyelvbe. Korunknak divatja az idegen eredetű szavak használata, valahogy komolyabbnak, szakszerűbbnek tűnik a mondandó, ha meg van tűzdelve pár ilyen, vagy hasonló kifejezéssel. Ám ez inkább nyelvészeti terület, én meg nem vagyok nyelvész, amúgy pedig szándékosan használom most ezt a szót. A latinból származó magyar megfelelője Bakos Ferenc szerint: bizonyítás, szemléltető bizonyítás, igazolás, valamint tüntetés, tüntető felvonulás. Eddig a botcsinálta nyelvészkedés. Én most az érzelmek demonstrációjára gondolok. Lépten nyomon beleütközik az ember, hol így, hol úgy. Az érzelmek belülről fakadóak, rejtettek, tehát mindenképpen igyekszünk kifejezni őket. Szerintem az emberi cselekvések és gondolatok nagyon nagy hányadát teszi ki az, hogy valamilyen módon bemutatót tartunk a belső érzésvilágunkról. Van ezzel valami baj? Természetesen semmi sincs. Teljesen egyénfüggő, ki mennyit mutat be a külvilágnak belső világából, ez meg már egy egészen más terület. Ezek a bemutatók segítenek abban, hogy kapcsolatok alakuljanak ki ember és ember között egyre tágítva a kört. Ezeknek a demonstrációknak nagyon sok jelentésük van, de az üzenetjelentés mindenképpen közöttük van. A érzés-demonstráció kelthet olyan bizonytalanság-látszatot, amely külső megerősítésre vár. Megnyilvánulást akar, amely erősít.
Az érzés-demonstrációk a művészetek nyelvén abszolút létjogosultságot nyernek. Művészi kiváltság.
Persze a hangsúly a MŰVÉSZEN van.
|