2005. július 25.

Mostanában túl sokat gondolkodom.

Úgy látszik van időm, és ez nem jó jel. Mint például most, ebben a pillanatban azt gondolom, hogy minek is kezdtem ebbe a bejegyzésbe, amikor nincs is mondanivalóm, illetve olyan mondanivalóm van, hogy nincs írnivalóm. És egy ilyen helyen ezt írni abszolút felesleges. Akkor minek írok? Valami késztetés miatt, nyilván. Van egy csomó sztereotip válasz erre is. Pl. írni - terápia. Lehet, bár egyre kevésbé hiszek benne. Ha az lenne, akkor nem ide írnék, hanem töltögetném a fájlokat a saját winchesteremre csak úgy... Mégis minek ide írok? Biztos van benne némi exhibicionizmus, persze nem a kóros fajtából, csak annyi, hogy jó érzés, ha érdekel valakit mit gagyog az ember. Most kb olyan vagyok érzelmileg, mint a hamuba sült pogácsa, ergo versírásról szó sem lehet. Bár, ahogy most rovom a sorokat, gyorsul az adrenalin-keringésem, már némi huncuthormonnal keveredik, még a végén jó kedvem is lesz. A legkorszakalkotóbb felfedezés Albert bácsi paprikája óta. Na jó, nem leszek öntelt, de a lényeg, hogy működik az önderítő mechanizmus. Mert éppen arról akartam írni, hogy minek írok, ha a kutyát sem érdekli.... legfeljebb a macskámat, míg rátelepszik a klaviatúrámra, és smúzol. Míg nem jut eszembe valami szférikus, addig alant szállok mint a parti fecske.... meglátjuk mit szól hozzá a gravitáció... és már nem is vagyok magammal olyan nagyon elégedetlen. Sőt. Aztán meg, írni - témakérdés. Mert írni mindenről lehet, még a ceruzahegyezőről is. Csak megfelelő hangulat kérdése. Nade, amíg az a hangulat utolér.... Meg írni lehet hülyeséget is - ez már viszont sokmindent kíván. Pl. a méretet. Mert csak nagy hülyeséget szabad írni, kicsit nem. Ha megpaprikázod csipet humorral, akkor nincs gond. Kishülyeséget írni ciki. Írni - gyakorlásképpen is lehet. Ez nem rossz ötlet. Ennek csak egy buktatója van. Az önkontroll. Nehogy beleszerelmesedvén a műbe, műalkotássá avanzsálódjon, és ingert kapjon az ember a publikációra, aztán puffogjon, ha lesajnálják. Már csak a szemellenzőmtől kell megszabadulni mert vak tyúk nem talál szemet, legfeljebb szemetet....