Péntekről szombaton
2006.06.08. 15:00
2005. augusztus 13.
Péntekről szombaton
Érdekes nap a volt a tegnap. Az utolsó munkanap a hétből (nekem), és a hétvége előjátéka. Határ. Lazítok, mert úgy gondolom, hogy a hétvége itt van, és szabad. Ez egy lebegő nap. Lebegés. Határtalan lebegés. Mosoly. Mitől mosolyos? Nem nagy dolog, csupán egy sms. Egy évvel ezelőtt, nem.... inkább tizennégy hónappal ezelőtt nem gondoltam, hogy bárminek képes leszek örülni. Például a pénteknek. A szélnek, a fűnek, a meztelen talpam alatt a Ligetben. A Vajdahunyadvár épületeinek, a csónakázó tó zöld vizének. És ma az sms-nek. Egy gondolatnak, ami talán egyidőben merült fel bennem és benne. Jó érzés volt, és maradt is.
Többször is gondolok Rád, mint hiszed, Kisherceg. Szerető gondolatom óvjon Téged és Babódat. Ölel Kisrókád.
Most megyek, mielőtt a fáradt gondolat rámtalál
|