Ha kedvem támad, mindennap írok
2006.06.08. 15:03
2005. augusztus 14.
Valaki egyszer azt mondta, ha nem szól senki hozzád, akkor beszélj csak úgy... Igaza van. Végtére is nem sikert akarok aratni, hanem gondolkodni.
***
Szép nyugodt napom volt. Na, a nyugalmat nem az unalmas szinonímájaként kell érteni, mert nem volt unalmas. Elégedett voltam és vagyok. Séta közben persze sokmindent láttam. Igazán szórakoztató olyasmit látni, ami mellett ezerszer elmegy az ember vakon. Az ilyen séta olyan mint egy meditáció. És ez a legszebb benne. Pedig sokszor megrohannak a borús gondolatok is, az emlékek, amiktől nem könnyű szabadulni, de mégis... közben átalakulnak.
Ezek azok a halovány árnyak, amik követnek. Mint amikor a napfényben sétál az ember. Ott van az árnyék is. Hozzám tartozik.
***
A másik árnyék sokkal rosszabb. A rosszindulat árnyéka, ami megtalálja a senkinek nem ártó lelkeket is.
|