|
Kezdet
2006.06.08. 15:36
Nem szeretnék hétköznapi, háziasszonyos sületlenségeket felsorolni, hiszen nem lényeges dolgok ezek. Kötelességek, néha öröm is.
A gondolataim - ha lesznek - és összegzések kerülnek ide.
Talán sikerül majd levetnem a gátlásaimat, mert nagyon furcsa dolog a naplóírás, ha más belekukkolhat. Óhatatlanul kigyullad néha a kis piroslámpa, és azt mondja, STOP - gondold csak meg. Ennek semmi értelme. A napló azért napló, hogy kontrollálatlan legyen. Ömöljön a szó.
(A bevezető kibír vajon képecskét? Imádok képecskét rakosgatni..... :)
Kibírta. Hurrá.... majd mindig keresek valami animációt, nagyon jópofa dolgok vannak..... csakhogy ne legyek olyan túl komoly.)
Most éppen fáradt vagyok, hagyom magam elcsábítani, és adok a lustaságnak. A fülembe mászó Enigma-zene is ezt mondja: Na, most mit kalimpálsz itt? Menj és pihenj!
Ma a Bűvészinas meséjére gondoltam. Van úgy, hogy irányíthatatlanná válnak dolgok, amikor a körülmények kezdenek uralkodni. Ez történt. Igyekszem megérteni az embereket, és ha érthetők is, nem mindig tolerálhatóak a cselekedetek és a szavak. A sokadik sértő szó elszakította a cérnát.
Vettem egy Popper Péter könyvet, A belső utak könyve a címe.
" Technikai kultúránk által kifejlesztett kényelmi igényeink mintha lassan átszivárognának a psziché birodalmába is. Elkényelmesedtünk önmagunk faragásában és nevelésében, ellustulunk emberi kapcsolataink ápolásában, kikerüljük kényes és feszült helyzeteink megoldását."
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Verseim
