Ma m�r utols�kat r�gta a szeptember.
De nem... nem besz�lek r�la �gy.... F�zom az elk�vetkez� h�napokt�l, s�t�t lesz, nyirkos.... f�lek, hogy alig lesz valami f�ny.
Na tess�k, �sszeszorult a torkom, �s k�nnyes a szemem. Arra gondoltam, hogyan fogom magam kir�ngatni megint a s�t�ts�gb�l. Olyan szeg�nyes az �tlett�ram.
�rni.... mit?? Neh�z s�hajok tal�n.... mit sirassak tov�bb? Sirassam �t? Hiszen k�nny� sz�vvel dobott el. Sirassam magam? Sz�nalmas. Sirassam az arctalan Szerelmet? Adjak r� �larcot, l�gb�l kapott, tanult, hazug dolgokat �rjak? Nem.....

Eszembe jutsz m�g
naponta sz�zszor
de tudom, nem te vagy m�r
az a sajg�s ott bel�l
az az �r nem visel arcot
Isten akarta, v�vjam meg
a harcot.
B�r mondan� mit akar m�g
mi�rt gy�t�r,
venn� el az eszem
vagy ha nem,
legal�bb a sz�vem.

J� r�g �rtam ide m�r.
M�lyponton vagyok, m�g az irodalmi ihlet is elhagyott. Nem sz�gyellem bevallani. Lehet, hogy voln�nak, akik titokban vagy ak�r ny�ltan is elh�zn�k a sz�jukat, �s azt mondan�k magukban - ugyan, nem is volt!
Nem �rdekel. Valami iszony� f�sults�g vett rajtam er�t. Csak �t�m a billenty�ket, �s azt v�rom, hogy felszabad�t. De ez csak olyan, mint amikor a fogf�j�sra egy korty p�link�t tesz�nk a pofazacsk�ba.
�rt�ktelen, amit csin�lok. B�rmibe fogok, minden olyan... olyan nevets�ges. Hogy olyan nagyra tartom. Mert hiszen nekem nagy. Most is irk�lok ide, �s k�zben arra gondolok, .... minek.

Emocion�lis vagyok. Lassan �gy �rzem, mintha ez valami negat�v megk�l�nb�ztet�s lenne. Mint amikor azt mondj�k, te cig�ny vagy, te zsid�, te nigger, te meg emocion�lis.... innen m�r egy l�p�s a sz�ken�?
Lehet. Mert aki emocion�lis, az nem �szl�ny, az nem gondolkodik, az �rez.
Nekem furcsa m�don rosszul esik, ha ezt �gy mondj�k, pedig tudom, hogy ez az igazs�g. Abb�l csak baj van, ha filozof�lni kezdek. Valami f�j, csak nem tudom mi.
M�g nincs kital�lva