vrtam, tudtam
2006.07.23. 22:47
2005. oktber 28.
Tudtam, hogy nem maradhat megtorls nlkl egyetlen kiejtett szavam sem. Feltettem a Puskin parafrzist, s a vlasz nem vratott sokig. A levl, amit kaptam, br gyermetegnek tnik, mgis furcsa kevercse a gyerekes szadizmusnak s a felntt ridegsgnek. A vers j, mert mirt is ne volna az, hiszen a "htkznapok gnyjba ltztetett nnep" nem tagadhatja meg a sajt tehetsgt. De mr nem t rajtam sebeket, csak sznakozom, hogyan pusztthat el szndkosan valaki pr szp, ha csak illuzrikus pillanatot is. Nem bennem puszttja el, nmagban tagadja meg s degradlja valami kznsges dologg. Ha neki gy j, m legyen. Biztosan oka van r. n nem keresem az okokat, hiszen elmletet gyrthatnk ezret is, mind belefrne az elmlt id trtnseibe. Elteszem emlkbe a tprty-verset, mint szp pldt. Egyvalamit azonban tudok. Mr nem hallgatom el egyetlen versemet s gondolatomat sem.
Az, akit szerettem olyan nagyon, nem ez az ember, a verseim s az emlkeim annak a rginek szlnak... A msik n? Biztosan nagyon nagyon boldog vele. Legyen is, hiszen kirdemeltk egymst. Legyen elttk soksok v egytt. Mert az let hossz.... n tudom. Taln egyszer elrik azt a kort, amiben n mg szeretni tudtam abban a hitben, hogy szeretnek. Taln tapasztalnak hasonlt, mint amit n, taln nem.
Isten igazsgos.
|