|
Halottak? Élők. Élők? Halottak.
2006.07.23. 22:58
2005 október 31.
Halottak Napja
7:53 Tudom, hogy csak magamban emlékezhetem. Nincs semmi intimitás, csak a lelkembe zárkózhatok, csak ott lehetek egyedül.
Talán valóban el kell mennem valahova.
21:37 A nap aktív passzivitásban telt el. Ezek azok a napok, amikhez nehéz hozzászokni. Amikor alacsonyabb fordulatszámra kell állítani magam, mert az az igazi pihenés. A fiataloknak való az aktív pihenés.
Most már érzem, hogy egy év alatt több év rohant el az életemből. Ha belegondolok abba, amikor én voltam 36 éves. Anya voltam, egész lényemmel. Dolgoztam és a gyerekeimnek éltem. A lányom tizenegy éves volt, a fiam hat.
Büszke vagyok rájuk, mert minden magányosságom ellenére csodálatos emberek lettek. Néha bánt, hogy láttak gyengének, de az vigasztal, hogy mindig láttak talpra állni is. Nagyon nehéz okosan megítélni, jól csináltam-e. Már nem sok állomás van. Talán még annyi, hogy lesz unokám. Ez rajtuk múlik. Aztán mérleget vonni, elszámolni és felkészülni.
Nem tudom, hogyan fogok szembenézni az utolsó perccel itt ebben a létezésben. Úgy volna jó, ha mindenki nyugodt lenne, hogy ami történik, annak úgy kell lennie.
Mindennek ideje van.
Sokminden mögöttem
kevesebb előttem.
Mögöttem a szerelem
a lelkek délibábja
szűnik már a mázsás teher
Most a hit ideje jött el
de már nem emberben
vágytalanul élni,
semmit sem remélni
semmit sem szólni
hagyni elsiklani az időt.
Én Atyám, ki vagy a mennyekben
mondd miért szorul a szívem?
Ez lesz a vég? Ez már figyelmeztetés?
Ne vigy engem kísértésbe
és szabadíts meg a gonosztól
a kaján mosolyától, ahogy
gúnyolja szívem.
Ne engedd, hogy fájjon
és ne engedd, hogy megtaláljon
a gyűlölet.
Szabadíts meg a gonosztól.
A gonosztól.
A Gonosztól.
Amen.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Verseim
