gy ltszik, bnbe estem
Hogy szerettem, nagy g, , hogy szerettem!
Sokfle volt, s ksrt az den. Zengett-zgott szp fival krttem az rthetetlen isten tenyerben.
Hogy szerettem, nagy g, , hogy szerettem!
Telhetetlenl, ktsgbeesetten, mennyi gynyrrel, knnal, knnyel szerelmnk hossz lngjban mi ketten!
gy ltszik, bnbe estem.
Mert feltetszett az tlet felettem. me, knesvel, vzznnel a jelensek ideje jtt el.
Megtettem mindent, amit megtehettem.
s meglett, s gy lett, ki tudja, htha - S most helynval minden s hibtlan ebben a csrtlantott vilgban.
Csak a llek kltztt el a szepltelen gbolt kznyben ki tudja, milyen megvltsra vrva.
|