|
Találkozás egy régi szerelemmel
 Kovács Kati
Találkozás egy régi szerelemmel,
Nem tudni mért, de mindig megható.
Idővel mindent másképp lát az ember,
De az, hogy szép volt, nem vitatható.
Hiába nézem ellenséges szemmel
A változást, mi rajta látható
Az ember áll és megszólalni nem mer,
Van szerelem, mely nem gyógyítható.
Jöjj, néhány órás napsütés,
Még kell, hogy egyszer együtt járjunk!
Még vár a nagy beszélgetés,
Tán kiderül végre, mi volt a hiba minálunk.
Jöjj, néhány órás napsütés,
Sok régi témát megtalálunk.
S a búcsú újra oly nehéz,
Mint ahányszor idáig váltunk.
Találkozás a régi szerelemmel,
Rossz randevú,
De megbocsájtható.
Egy torz mosollyal búcsút int az ember,
Miközben érzi, sírni volna jó.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Verseim
