fiktív levél
2006.10.24. 20:21
Barátom
Történt valami. Valami visszafordíthatatlan. Ha megváltoznak a szerepek, ha a partiban valami más leosztás kerül elénk, akkor a játék már nem ugyanaz. Valami elveszett. Elveszett a hitem bennünk, hogy volt valami, ami már múlt, és jövő nem létezik. Nem létezik, pedig talán megérdemeltünk volna valamilyen kicsi jövőt. Sok dolog történt, feldagadt körülöttünk, mint valami óriási kovászhegy, és ezen a ragadós masszán nem hallatszik át a hangom. Már nincs erőm kiabálni. Nem találom a szavakat sem. Arra várok, aki szavak nélkül is megért. A magányosság hideg szélként süvít át rajtam, mint a huzat a bőröm alá bújik. Meg kell küzdenem ezzel a Gólemmel, és Te többé nem segíthetsz. A magány ellen táncolni hívsz, és nem látod, hogy a lábam törött.
|