"Szeretném megosztani Önnel mire jöttem rá az ittlétem során. Akkor döbbentem rá, amikor osztályozni próbáltam a faját. Ráébredtem, hogy Önök valójában nem emlősök. Minden emlős ezen a bolygón ösztönösen természetes egyensúlyra törekszik a környezetével, kivéve Magukat, Embereket. Letelepednek valahová és addig szaporodnak míg fel nem élik mind a természeti erőforrásokat, és azután csak úgy képesek fennmaradni, ha új területeket foglalnak el. Van egy másik organizmus is ezen a bolygón, mely ugyanígy viselkedik. Tudja melyik? A vírus. Az emberi faj egy betegség, a bolygó rákosodása. Az ember egy ragály, és mi vagyunk a gyógyszer."
(Mátrix:Smith ügynök - Wikidézet)
Szerzői jog
Az oldalon található saját művek szerzői jog védelme alatt állnak, azok részben vagy egészben való idézése, fordítása, más fórumokon való megjelentetése és felhasználása a szerző, azaz a lap szerkesztőjének tudta és engedélye nélkül tilos.
A hangzó anyagok a Radio.Blog.Club.com, valamint a YouTube.com és a Dailymotion.com című lapok anyagából vannak válogatva.
Mama, kérlek, meséld el nekem
Hogy milyen volt az élet nélkülem
Gondoltál rám, mikor azt tervezted el
Hogy mi lesz majd, ha nagy leszel
Mama, kérlek, meséld el nekem
Hogy hogyan kezdődött az életem
Véletlen volt, vagy gondoltál reám
Azon az édes éjszakán
Hisz jól tudod, nem kértelek
Nem kértem tőled az életet
S még mielőtt majd egyszer meghalok
Még tudnom kell, miért vagyok
Mama, kérlek, meséld el nekem
Hogy milyen volt az első szerelem
Érezted azt, mikor Téged elhagyott
Milyen jó, hogy én még nem vagyok.
Mama, kérlek, azt mondd meg nekem
Akartad-e azt, hogy így legyen
Én azt hiszem, hogy véletlen csupán
Hogy éppen ő az én apám
Hisz jól tudod, nem kértelek
Nem kértem tőled az életet
S még mielőtt majd egyszer meghalok
Még tudnom kell, miért vagyok
Mama látod zavarban vagyok
Most megint egész másra gondolok
Lesz majd talán, igen lesz majd valaki
És tőlem is ezt kérdezi
Mit mondjak én akkor neki
Mit mondjak én...
A költészet mottója
"Csak ami tenyeremen landol, azt engedem én föl madárnak. Többért hiába is sóhajtok – lezuhan szív-borzadálynak."
".... és bárhova is kerülnél majd a nagy küzdelemben, mint láng vagy füst, a te magad lelke mindenhol megmarad, megmarad neked értelmed, és szabad akaratoddal a jó és rossz között való teljes szabad választásod lehetősége." Jasna 31.19
AJÁNLOM AZ OLDALT
Verseim
