1936. november 16-�n sz�letett Eld�ban Antonio Gades spanyol t�ncm�v�sz, koreogr�fus, aki forradalmas�totta a sz�npadi flamenco t�ncot.Eredeti neve Antonio Esteve R�denas volt.
  Csal�dja meglehet�sen szer�ny k�r�lm�nyek k�z�tt �lt, a jobb meg�lhet�s rem�ny�ben 1937-ben Madridba k�lt�ztek. K�m�ves apja a spanyol polg�rh�bor�ban (1936-39) a k�zt�rsas�giak oldal�n harcolt. Antonio m�r tizenegy �vesen dolgozni kezdett, az ABC c�m� �js�gn�l lett kifut�fi�, k�s�bb gyakornok. A t�nc ir�nti vonzalma akkor lobbant fel, amikor megtekintette a h�res flamenco-t�ncosn�, Pilar L�pez J�lvez egy�ttes�nek el�ad�s�t - 1951-t�l m�r � is a t�rsulat tagja volt.
Gades m�r els� nyilv�nos fels� nyilv�nos fell�p�s�vel felh�vta mag�ra a szakma figyelm�t. 1962-ben alap�totta meg saj�t t�rsulat�t, amellyel kezdetben Olaszorsz�gban �rt el nagy sikereket. Carmen el�ad�suk m�r R�m�ban �s a spolet�i fesztiv�lon is nagy visszhangot v�ltott ki, a legnagyobb sikert azonban a mil�n�i Scal�ban aratt�k. Gades 1963-ban - szint�n a Scal�ban - Ravel Boler�j�nak f�szerep�t t�ncolta el, a k�vetkez� �vben a New York-i k�z�ns�get is megh�d�totta flamenc�j�val, majd 1965-ben a madridi Zarzuela sz�nh�zban bemutatott Don Juan el�ad�s�val saj�t haz�j�ban is pr�f�t�v� v�lhatott. Az el�ad�s nagy vihart kavart, mert a t�nc- �s balett r�szek mellett pr�zai elemeket is belesz�ttek a darabba, amelyben �gy egyszerre vettek r�szt t�ncosok �s sz�n�szek.
     Antonio Gades forradalmas�totta a t�ncm�v�szetet, n�pt�ncb�l attrakt�v, dr�mai sz�npadi t�ncc� tette a flamenc�t. A flamenco (amelyr�l ma m�r mindenkinek a t�nc jut esz�be) eredetileg sevillai cig�nyt jelentett, k�s�bb v�lt az � t�ncaik gy�jt�fogalm�v�. A flamenco alapritmusa r�gz�tett, n�ha �nekkel, tapssal vagy git�rral k�s�rik. �ppen a r�gz�tett alapritmus �s a t�ncos a korl�tok �th�g�s�ra ir�nyul� t�rekv�se adja a flamenco "robban�s k�zeli" �llapot�t, amelyet a spanyolok a duende kifejez�ssel �rnak le. A duende azt jelenti, hogy a t�ncnak ihlet� d�monnal kell rendelkeznie.
Gades a hatvanas �vekben �j t�vlatokat nyitott a flamenc�ban azzal, hogy b�r sokat mer�tett az eredeti n�pt�ncb�l, sok �j elemet is sz�tt bele. Kihaszn�lta a klasszikus balettben szerzett j�rtass�g�t, szinte mag�t�l �rtet�d� term�szetess�ggel ford�totta le a koreogr�fia elemeit a flamenco nyelv�re. El�ad�sai egyszerre voltak rendk�v�l magas sz�nvonal�ak �s a k�z�ns�g sz�m�ra is �lvezhet�ek, izgalmasai vezet�s �s Franco elleni tiltakoz�sul 1975-ben ideiglenesen visszavonult, �m �nk�ntes sz�m�zet�se (Franco hal�la miatt) alig n�h�ny h�napig tartott. Az �j Spanyolorsz�gban nagy sz�ks�g volt szak�rtelm�re, a hetvenes �vek v�g�n �t b�zt�k meg a nemzeti balett-t�rsulat megszervez�s�vel. Gades eleget is tett a felk�r�snek, m�gis mind�ssze h�rom �ven �t vezette a t�rsulatot.
      A nyolcvanas �vekt�l a filmm�v�szetben is kipr�b�lta mag�t. A Carmen az opera t�rt�net�t vette alapul: Gades alak�totta a rendez�t, aki a darab t�ncv�ltozat�t akarja sz�npadra �ll�tani. Szinte megsz�llottan keresi a n�i f�szerepl�t, v�g�l megtal�lja az ide�lis flamenco t�ncost, akit szint�n Carmennek h�vnak. A pr�b�k kezdet�vel azt�n fokozatosan �sszemos�dik a val�s�g �s a sz�nh�z, a rendez� hal�losan beleszeret Carmenbe, de a szerelmet lassan elpuszt�tja a f�lt�kenys�g �s a gy�l�let, ak�rcsak az eredeti oper�ban. A Cannes-ban �s Velenc�ben d�j�z�nnel jutalmazott film h�rom nagy mester k�zrem�k�d�s�b�l j�tt l�tre: Antonio Gades koreogr�fusk�nt, t�ncosk�nt �s sz�n�szk�nt, Carlos Saura rendez�k�nt, Paco de Lucia pedig zeneszerz�k�nt dolgozott a m�ra m�r legend�ss� v�lt filmen. A Carment alak�t� Laura del Sol �s Gades kett�se p�ratlan �lm�nyben r�szes�tette a flamenco rajong�it.
Saura �s Gades egy�ttm�k�d�s�b�l egy m�sik nagy siker� film is sz�letett: a V�rn�sz Federico Garcia Lorca vil�gh�r� dr�m�j�nak filmes-t�ncos adapt�ci�ja. A t�rt�net egy szenved�lyes szerelem �s lakodalom vil�g�ba viszi a n�z�t, amely sor�n egy n� kegyei�rt foly� harc tragikus v�get �r. Az alkot�knak eg�szen rendk�v�li hat�ssal siker�l a t�nc nyelv�n bemutatniuk a trag�dia �v�t, ahogy a v�leg�ny az elrabolt menyasszony�rt versengve v�rbe bor�tja a lakodalmat. Gades �s Saura t�bbi filmje is nagy sikereket �rt el, a B�v�s szerelem �s a T�z az els� k�t film hagyom�nyait vitt�k tov�bb.
       Gades t�ncos t�rsulata 1991-ben feloszlott, �s csak h�rom �vvel k�s�bb, 1994-ben form�l�dott �jj�. A visszat�r�s, Lope de la Vega Fuenteovejuna c�m� reg�ny�nek balett-v�ltozat�val nagyon j�l siker�lt. A produkci�t Gades szinte egymaga vitte a h�t�n, � k�sz�tette a koreogr�fi�t, � volt a rendez�, t�ncolt is a darabban, �s nem utols�sorban � int�zte az anyagi �gyeket is.
A Magyarorsz�gon is t�bb alkalommal megfordult Gades, a flamenco forradalm�ra a r�kkal folytatott hossz� k�zdelmet k�vet�en 2004. j�lius 20-�n hunyt el Madridban.

forr�s: mtv.hu