GEORGE GERSHWIN (1898—1937)

Brooklynban sz�letett. Zenei tanulm�nyai alkalomszer�ek voltak (egyik tan�ra a magyar Kil�nyi Ede volt), fiatal kor�ban egy New York-i zenem�-keresked�sben dolgozott. 1919-ben Swanee c�m� dal�val aratta els� siker�t, �s hamarosan a Broadway zen�s sz�npadainak n�pszer� zeneszerz�je lett. Ugyancsak 1919-b�l val� els� komolyzenei szerzem�nye, a B�lcs�dal c�m� von�sn�gyes, amelyet 1967-ben a Juilliard-von�sn�gyes mutatott be. T�nc- �s filmzen�i hamarosan az eg�sz vil�got megh�d�tott�k. Hollywoodban halt meg, harminckilenc �ves kor�ban.

Mindazt a technikai k�szs�get, amit rendszeres tanulm�nyok hi�ny�ban Gershwin nem saj�t�thatott el, p�tolja kimer�thetetlen dallaminvenci�ja �s ritmikai gazdags�ga, m�veinek �szinte, megragad� l�r�ja �s melegs�ge. Zen�je, b�r sohasem trivi�lis, rendk�v�li n�pszer�s�gre tett szert. A modern zene sz�mos kiv�l� alkot�j�ra hatott Gershwin st�lusa, amely az avantgarde zen�k bonyolult elm�letis�ge n�lk�l is halad� volt.

Forr�s: fidelio.hu

Leonard Bernstein

Amerikai zeneszerz�, karmester �s zongoram�v�sz. 1918. augusztus 25-�n sz�letett Lawrence-ben. Pistonn�l tanult Cambridge-ben a Harvard Egyetemen, majd Koussevitzky mellett dolgozott a Berkshire Music Center-ben. 1943–44-ben Rodzinski asszisztense lett a New York-i Filharmonikusokn�l. 1945-48 k�z�tt a New York City Symphony Orchestra vezet�je volt, 1951-55-ig �t b�zt�k meg a Berkshire Music Center zenekari gyakorlat �s karmesterk�pz� tanszak�nak ir�ny�t�s�val. Emellett p�rhuzamosan a Brandeis Egyetem tan�rak�nt is m�k�d�tt 1956-ig.

1957-ben �rta meg az amerikai zen�s sz�nh�z egyik sarokk�v�nek sz�m�t� darabj�t, a West Side Story c�m� musicalt. Ett�l az �vt�l Mitropoulos mellett a New York-i Filharmonikusok zenei vezet�je lett, 1958–69-ig pedig Mitropoulos ut�dak�nt a zenekar vezet� karmestere. Ekkor v�lt igaz�n h�ress�. Young People’s Concerts c�mmel telev�zi�s sorozatot ind�tott el, amellyel a komolyzene n�pszer�s�t�s�nek �j �s k�l�nleges form�j�t hozta l�tre. Karmesterk�nt els�sorban Mahler �s Copland m�veinek tolm�csol�s�t helyezte el�t�rbe.

Az 1970-es �vekt�l kezdve koncentr�ltabban foglalkozott zeneszerz�ssel: I. („Jeremiah”, 1942) �s II. („The Age of Anxiety”, 1949-65) szimf�ni�ja ut�n 1963–77 k�z�tt meg�rta a harmadikat, a „Kaddish”-t szopr�n hangra, besz�l�kre, k�rusra �s zenekarra. 1971-ben keletkezett a Mass (Mise). Az 1980-as �vek term�sei k�z� tartozik az A Quiet Place c�m� opera (1983) �s az Arias and Barcarolles dalciklus (1988). Bernstein 1990. okt�ber 14-�n hunyt el New Yorkban.

Forr�s: fidelio.hu

Egyik legeml�kezetesebb zenei �lm�nyem George Gershwin Rhapsody in blue azaz k�zismert magyar c�m�n a K�k rapsz�dia c�m� m�ve Bernstein k�zrem�k�d�s�vel.
A felv�telen a londoni Royal Albert Hall 1976. �vi koncertj�nek r�szlete l�that�.