A videofelv�telen Aarnoud de Groen orgon�l.

A barokk zene tal�n legnagyobb mestere. M�r gyermekkor�ban kitûnt zenei tehets�g�vel. Elõsz�r �desapj�t�l, a szint�n neves Johann Ambrosius Bacht�l, majd sz�lei hal�la ut�n b�tyj�t�l, Johann Christoph Bacht�l tanult. Elsõ �ll�sa 1703-ban Weimarban volt, ahonnan k�sõbb gyalogosan indult el L�beckbe, hogy a kor neves orgonist�j�t, Buxtehud�t felkeresse. A m�hlhauseni (T�ringia) Szent Blasius-templom orgonist�ja lett 1707-ben, s ugyanebben az �vben �sszeh�zasodott m�sodik-unokatestv�r�vel. 1717-tõl udvari karmester K�thenben. 1718-ban, elsõ feles�ge - Maria Barbara - hal�la ut�n nõ�l vette Anna Magdalena Wilckent, akihez h�rom Notenb�chlein-t (kott�sk�nyvecsk�t) �rt - ezek a r�vid darabok tan�t�si c�lt szolg�ltak -, melyeknek egyes darabjait a kezdõ zongoratanul�k is j�l ismerhetik.
M�sodik feles�ge volt az elsõ nõ, aki a templomban egyh�zi szertart�sokon �nekelhetett, addig a szopr�n sz�lamokat f�rfiak vagy fi�k tolm�csolt�k. K�t h�zass�g�b�l 20 gyermeke sz�letett, de nem mindegyik maradt �letben. Fiai k�z�l is sokan v�lasztott�k a zenei p�ly�t. 1722-ben Lipcs�ben meg�resedett a Tam�s-templom �s iskola k�ntori �ll�sa, vele egy�tt a director musices tiszts�ge, s ez Lipcse �sszes templom�nak zenei ir�ny�t�s�t is mag�ban foglalta. A k�ntori �ll�s k�telezte a zeneszerzõt �j mûvek �r�s�ra, ez hetente minimum k�t kant�t�t jelentett, a mû betan�t�s�t (f�rfi- �s fi�kar, zenekar, sz�list�k) �s elõad�s�t. Bach ekkor lett a Tam�s-templom karnagya, s ez az �ll�s eg�sz �letmûv�t meghat�rozta. Amikor 1734-ben az iskola vezet�s�ben v�ltoz�s t�rt�nt, �s az �j igazgat� a zen�nek kevesebb teret engedett, Bach a sz�sz fejedelmi udvar t�mogat�s�t �lvezve megkapta az udvari karmester �s zeneszerzõ c�met (a titulus a nagyon elõkelõen hangz� K�niglich Pohlnischer und Chur Saechssischer Hoff-Kompositeur, Capellmeister und Director Chori Musica Lipsiensis volt). �lete utols� h�rom �v�ben l�t�sa nagyban meggy�ng�lt, h�rom h�lyogmût�tet hajtottak v�gre rajta, v�g�l m�gis megvakult. 1750. j�lius 31-�n temett�k el a lipcsei J�nos-templom d�li fal�n�l l�võ temetõben. Ezt a temetõt k�sõbb felsz�molt�k, s ma sem tudjuk, hol tal�lhat�k Bach f�ldi maradv�nyai. Jelk�pes s�rja van a lipcsei Tam�s-templomban.
Az ut�kor a mester ir�nti tiszteletbõl a barokk zene korszak�nak lez�r�s�t jelk�pesen Bach hal�l�nak esztendej�vel jel�li.
Hal�la ut�n ismerts�ge �s elismerts�ge hamar feled�sbe mer�lt, s majd a b�csi klasszicizmus, de m�g ink�bb a romantika fedezi �jra fel Bach nagys�g�t.
�letmûv�ben az opera kiv�tel�vel megtal�lhat� a barokk zenei mûfajok szinte mindegyike, �s ezekben maradand�t alkotott. Az �letmû tematikus rendszerez�s�t �s katalogiz�l�s�t W. Schmieder v�gezte el, a mûvek c�me mellett l�that� BWV r�vid�t�s az e jegyz�kben tal�lhat� sorsz�mot vezeti be.
1708-ig elsõsorban orgonadarabokat �s egy�b hangszeres mûveket �rt (partit�k, prel�diumok �s f�g�k, toccat�k, fant�zi�k, szon�t�k), mellett�k n�h�ny r�gi st�lus� kant�t�t.
1708-1717 k�z�tt a kant�ta mûfaj�nak meg�j�t�sa jellemezte Bach zeneszerzõi munk�ss�g�t: az udvari opera mint�j�ra recitativ�k �s �ri�k elõt�rbe ker�ltek. Legismertebb, e korszakb�l sz�rmaz� kant�t�i: Weinen, Klagen; Ich hatte viel Bek�mmernis; Nun komm, der Heiden Heiland, Der Himmel lacht; Komm, du s��e Todesstunde; valamint a "Vad�szkant�ta" (Jagdkantate: Was mir behagt), mely m�r nem egyh�zi elõad�sra sz�nt mû, �gynevezett vil�gi kant�ta. Ugyanebben az idõszakban sz�letett a c-moll passacaglia orgon�ra, valamint az az Orgelb�chlein, melyben a 45 orgonakor�l a kor�lfeldolgoz�s oktat�s�nak c�lj�t szolg�lja.
Az 1717-1723 k�z�tti peri�dus az egyik legterm�kenyebb Bach mûv�szet�ben. A korszak legink�bb nagyszab�s� alkot�sa a J�nos-passi�, melyet 1724 nagyp�ntekj�n mutattak be a lipcsei Nikolaikirch�ben. Emellett 17 templomi kant�ta, k�l�nb�zõ hangszer-�ssze�ll�t�s� szon�t�k, szvitek �s concert�k, k�t hegedûverseny, k�t hegedûre �rt koncert, a hat Brandenburgi verseny, a Wohltemperiertes Klavier elsõ k�tete, 24 prel�dium �s f�ga, valamint t�bb vil�gi kant�ta, k�zt�k a h�res K�v�kant�ta �s a Parasztkant�ta f�mjelzik ezen idõszakot. A legt�bb, nem templomi elõad�sra sz�nt mûvet e peri�dus�ban �rta.
1723-1735 k�z�tt folytat�dik a nagy mûvek ciklusa: a hangszeres �s vok�lis mûvek, billentyûs�kre �rt alkot�sok mellett az egyh�zi zene sem szorul h�tt�rbe. Ekkor (1727-ben vagy 1729-ben) keletkezik a M�t�-passi�, 1734-ben a Kar�csonyi orat�rium, �r 13 csembal�versenyt, t�bb orgonaszon�t�t, �s 1730-ban a h�romr�szes Kromatikus fant�zia �s f�g�t.
Utols� mûvei (1735-1750) a kontrapunkt (ellenpont) legkiemelkedõbb alkot�sait hozz�k l�tre. Ide tartozik a Wohltemperiertes Klavier m�sodik k�tete, sz�mos orgonadarab, a Musikalisches Opfer �s nem utols�sorban a Kunst der Fuge. A csembal�ra �rt Goldberg-vari�ci�k c�mû vari�ci�sorozat szint�n ennek az alkot�i peri�dusnak a k�pviselõje.
B�rmily hihetetlen�l hangzik is, e gazdag �letmû a teljes ouvre-nek csup�n mintegy a fele, a Bach-mûvek t�bbi r�sze nem maradt fenn. Hatsz�zn�l is t�bb kant�t�ja k�z�l csak kb. k�tsz�zat tal�ltak meg. Gondoljunk csak bele: akkoriban m�g nem l�tezett kottapap�r, Bach saj�t maga vonalazta a kotta�r�sra haszn�lt pap�rt! A mai kottapap�rok oldalank�nt 6-32 sort tartalmaznak, mindegyik sor �t vonalat - �s ezt k�zzel kellett megvonalazni, sokszor gyertyaf�ny mellett. A saj�t haszn�latra sz�nt kott�kat nem m�solt�k le, ezek nagy r�sze pedig Bach hal�la ut�n egyszerûen megsemmis�lt.
Eisenachi sz�lõh�z�ban ma m�zeum tal�lhat�, �rt�kes hangszergyûjtem�nnyel.
1946-ban Sv�jcban megalakult a Nemzetk�zi Bach T�rsas�g, 1951-ben G�ttingenben pedig l�trehozt�k a Johann Sebastian Bach Institutot, mely t�bbek k�z�tt Bach mûveinek kritikai kiad�s�val foglalkozik. Lipcs�ben a Gohliser Schl��chenben Bach-Archivum l�tes�lt.

Forr�s: http://www.hhrf.org/irodalmivademecum/zene/fv_bach.htm