"Szeretnm megosztani nnel mire jttem r az ittltem sorn. Akkor dbbentem r, amikor osztlyozni prbltam a fajt. Rbredtem, hogy nk valjban nem emlsk. Minden emls ezen a bolygn sztnsen termszetes egyenslyra trekszik a krnyezetvel, kivve Magukat, Embereket. Letelepednek valahov s addig szaporodnak mg fel nem lik mind a termszeti erforrsokat, s azutn csak gy kpesek fennmaradni, ha j terleteket foglalnak el. Van egy msik organizmus is ezen a bolygn, mely ugyangy viselkedik. Tudja melyik? A vrus. Az emberi faj egy betegsg, a bolyg rkosodsa. Az ember egy ragly, s mi vagyunk a gygyszer."
(Mtrix:Smith gynk - Wikidzet)
Szerzi jog
Az oldalon tallhat sajt mvek szerzi jog vdelme alatt llnak, azok rszben vagy egszben val idzse, fordtsa, ms frumokon val megjelentetse s felhasznlsa a szerz, azaz a lap szerkesztjnek tudta s engedlye nlkl tilos.
A hangz anyagok a Radio.Blog.Club.com, valamint a YouTube.com s a Dailymotion.com cm lapok anyagbl vannak vlogatva.
Kztiszteletben ll mrnk-hivatalnok csald gyermeke. Ptervrott igen gondos nevelsben rszeslt, majd nhny hnapig az igazsggy-minisztriumban tisztviselõskdtt. Erre a plyra azonban teljessggel alkalmatlannak bizonyult.
Zenvel komolyabban csak 23 ves korban kezdett foglalkozni, ennek ellenre alg hromvi tanuls utn olyan alapos felkszltsget szerzett, hogy mesternek, A.Rubinsteinnek a fivre, Ny.Rubinstein 1866-ban meghvta tanrnak az jonnan megnylt moszkvai konzervatriumba. 1877-ben szerencstlen hzassgot kttt, melybõl hromhetes egyttls utn lelkileg teljesen sszetrten elmeneklt. letben akkor ktvetkezett be a dntõ fordulat, amikor Nagyezsda Meck asszony, egy vagyonos sokgyermekes zvegy vi 6000 rubelt bocstott rendelkezsre, hogy kizrlag a zeneszerzsnek szentelhesse idejt. Kettõjk levlvltsa -szemlyesen sohasem tallkoztak- egyike a vilg legklnsebb levelezseinek. Az asszony 1890-ben minden tmenet nlkl megszaktotta a "kapcsolatot", s ez Csajkovszkij amgy is tlsgosan rzkeny, melanklira hajl lelkivilgt mg jobban megrendtette. Sokat utazgatott Eurpban, s mint zeneszerzõt, illetve karmestert hazjban s a klfldn egyarnt nnepeltk.
Munkssga bizonyos fokig ellenttben ll a hrek "tk"-vel. Ismertt Rme s Jlia cmû fantzija tette nevt, s legnagyobb sikereit tovbbra is a szimfonikus muzsika terletn aratta. Utols szimfnii, valamint versenymûvei kzl a D-dr hegedûverseny, illetve a b-moll zongoraverseny ma is lland mûsorszm. Szinte j mûfajt teremtett egsz estt betltõ balettjeivel (Hattyk tava, Csipkerzsika, Ditrõ), s mindg jbl rohamra indult az opera terletnek meghdtsrt. Itt azonban csak az Anyeginnel tudott maradandbb visszhangot kelteni. Olykor feltûnik mg a Pique Dame, mg tbbi operja hamarosan a feleds homlyba merlt. Mûvszetben a nemzeti romantika egyes elemei (fõleg dallam- s ritmuskszlete) sokkal szorosabban fondnak egybe az ltalnos eurpai, illetve nyugat-eurpai romantika, fõleg pedig az utromantika stlusjegyeivel (forma- s harmniavilga), mint az "tk" esetben.(Till Gza)
".... s brhova is kerlnl majd a nagy kzdelemben, mint lng vagy fst, a te magad lelke mindenhol megmarad, megmarad neked rtelmed, s szabad akaratoddal a j s rossz kztt val teljes szabad vlasztsod lehetsge." Jasna 31.19