|
2004. január 1.
2007.04.30. 22:52
Munkaszünettel jutalmazva az ember.
Nem írok kirobbanó szilveszteri buliról. A szilveszter ugyanolyan nap volt, mint a többi hétköznap. S az új év első napja egy dátum a naptárban. Ilyenkor szokás fogadalmakat és ígéreteket tenni az évre vonatkozóan. Én nem teszek ilyesmit. Nem hiszek az ígéretekben, sem a fogadalmakban.
Pedig a szavak sokat jelentenek a számomra. Valami bűvös hatásuk van rám, sokáig igaznak és szentnek hittem őket. Azt hittem mindenki csak olyasmit mond, amit gondol vagy érez is. Az írott szó pedig olyan volt mint az imádság... a vers, a regények.... mindaz, amit irodalomnak neveznek, és a többi ezen túl is, mind-mind az igazat jelentette.
Ez már a múlt. Most már nem hiszek az igazságában, de gyönyörű hatását nem tudom feledni. Ez nagyon rossz. Összetört bennem valami, amit talán hitnek neveznek. Egyre több ilyen hit-cserepecske halmozódik fel a lelkemben.
Tehát kedves Újév első napja, nem ígérhetek semmit. Mert az ígéretekben, a szavakban már nem hiszek. De még ennél rosszabb, ha nincs mit mondani.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Verseim
