A videofelv�telen B�jart egyik h�res koreogr�fi�j�t Ravel Bolero c�m� zen�j�re Jorge Donn t�ncolja. A k�pekr�l �rz�kelhet�v� v�lik, mit jelent B�jart t�ncos�nak lenni.

A legend�s Maurice B�jart-r�l �ll�tj�k mindezt, akinek ellentmond�sos p�ly�j�t, gy�ny�r�, felkavar�, l�rai, d�moni, vid�m �s f�jdalmas t�ncait f�l �vsz�zada (!) rajong�s �s elutas�t�s k�s�ri minden�tt. Mert � valahogy mindig el�bbre j�r, mint a kor k�r�l�tte. Az �tvenes �vek konzervat�v francia balettk�zeg�ben kort�rs, r�ad�sul konkr�t zen�re tervezte els� h�rhedtt� v�lt m�v�t az emberi l�t kil�t�stalans�g�r�l. Azt�n m�r Br�sszelben - ahol befogadt�k a P�rizsnak t�l modern koreogr�fust - akkor avatta Beethoven IX. szimf�ni�j�t az eur�pai, afrikai �s �zsiai testek himnikus �r�m�nnep�v�, amikor ez a fajta glob�lis gondolkod�s p�lda n�lk�li volt. �jra�rta a balettirodalom alapm�veit, amikor ez m�g szents�gt�r�snek sz�m�tott. Boler�j�ban, ahol a balerina a v�gyak �h�tott t�rgyak�nt jelenik meg, els�k�nt �ll�tott f�rfitestet e hagyom�nyosan n�i szerepk�rbe, �s az � Csod�latos mandarin-interpret�ci�j�ban egy f�rfi prostitu�lt bukd�csolt a megtisztul�s brut�lis �tj�n.

A hetvenes �vekben B�jart �s t�rsulata, A XX. sz�zad balettje v�gre szinkronba ker�lt saj�t kor�val. B�jart a t�ncsz�nh�z pr�f�t�ja lett, m�moros hangulat� t�megrendezv�nny� var�zsolta a balettet, ami kor�bban minden�tt a kevesek �s �nyencek �lvezeti cikke volt. B�jart intellektu�lisan �s emocion�lisan egyar�nt hat�sos �s korszer� sz�nh�zi form�t teremtett a n�ha t�bb nyelven is megsz�lal� sz�veg, a n�z�k �rz�keit lerohan� l�tv�ny, a gyakorta vad ellent�teket �sszemont�roz� zene �s a mindig m�vesen kompon�lt neoklasszikus t�ncanyag kavarg� elegy�b�l. T�rsulata k�rbeutazta a vil�got - Magyarorsz�g ebb�l term�szetesen kimaradt -, de a sikerek cs�cs�n v�ratlanul Br�sszelben is racionaliz�ltak, �gy B�jart �s csapata pakolni k�nyszer�lt. Franciaorsz�g azonban, a vil�gh�r� koreogr�fus sz�l�haz�ja nem mozdult, a g�l�ns ment��v Lausanne-b�l �rkezett, �gy B�jart 60 �vesen mindent el�lr�l kezdett Sv�jcban.

Mert ott folytatni, ahov� a nyolcvanas �vek v�g�re eljutott, m�v�szi zs�kutca lett volna, hiszen k�zben a t�ncvil�g (is) nagyot fordult. �j eszt�tika, �j gener�ci� s�p�rt v�gig Eur�p�n, a balettm�v�szet nagy alkot�egy�nis�gei sorra meghaltak, s ezzel val�j�ban a balettben be is fejez�d�tt az a huszadik sz�zad, amelynek egyik legjelent�sebb alkot�ja B�jart volt. �gy azt�n felhagyott a pr�f�tas�ggal, �s "visszament" mesterembernek. S k�zben k�nnyed lett, egyszer� �s gunyoros.

Ez�rt nem csup�n a k�zelm�lt egyik legend�j�val, hanem egy meg�jult alkot�val is szembes�lhetett a V�gsz�nh�zba bet�dul� k�z�ns�g. B�jart �gy �ll�totta �ssze a h�rom est m�sor�t, hogy nem a m�lt mumifik�l�dott darabjait mutatta fel - b�r az 1956-os Le Teck v�szesen k�zel j�rt ehhez -, hanem mai �nmag�t. Azt a b�lccs� �regedett alkot�t, aki ha kell, rutinb�l sz�rakoztat is - mint a Juan �s Teres�ban -, de az�rt azt �lvezi a legjobban, ha ironikusan tekinthet saj�t t�ncsz�nh�zi m�ltj�ra. Ez�rt lett a vagy huszon�t �vvel kor�bbi, filozofikus Notre Faustb�l szellemes, �s nem csak a saj�t modort, hanem az eg�sz balett-trad�ci� erotikus kellemked�s�t kifigur�z� Tang�. S ugyanez�rt sz�letett a neoklasszikus balett h�v�s kim�rts�g�t k�rd�sess� tev� Elton Berg is, amelyben a szik�r konstrukci�j� Berg-muzsik�ra kimunk�lt mozg�ssor v�ltoztat�s n�lk�l - b�r vad vigyorokkal k�s�rve - ism�tl�dhet meg az Elton John-dalok ny�lz� k�zeg�ben.

A testis�g �r�mteli r�tus�t, a Boler�t k�vet� tombol�-�v�lt�-f�ty�l� �nnepl�s azonban nemcsak a koreogr�fus vil�gnagys�gnak sz�lt, hanem fantasztikusan j� egy�ttes�nek is, amelyben olyan k�pr�zatos tud�s� balerin�k �s gy�ny�r�s�gesen kim�velt test� f�rfiemberek l�ptek sz�npadra, amilyenek valahogy mifel�nk alig teremnek. Vagy �k is csak a szellemi virgoncs�g�t �rz� m�gus titokzatos �rint�s�t�l lettek ilyen csod�latosak?

(B�jart Ballet Lausanne - V�gsz�nh�z, 2002. febru�r 12-14.)

Forr�s: es.hu

R�szlet egy m�sik "csemeg�b�l" a Bhakti-b�l. Az el�ad� itt is Jorge Donn.