1911. november 16-�n sz�letett Keszthelyen Berger Lajos n�ven. Sz�l�v�ros�ban papok nevelt�k a Premontrei Gimn�ziumban, itt szerette meg az irodalmat, Arany J�nos gy�ny�r� nyelvezet�t. �r�k, k�lt�k gondolatainak tiszta, kifejez� tolm�csol�sa jegy�ben teltek azt�n �lete elk�vetkez� �vtizedei.

Feles�ge, a p�lyat�rs Zolnay Zsuzsa eml�kez�se szerint a kiv�l� sz�n�sz, M�nyai Lajos parancsolta fel Pestre: "Te h�lye, aki �gy mond verset, annak az akad�mi�n a helye!"

�dry �rp�d egyetlen Ady-vers meghallgat�sa ut�n felvette a Sz�niakad�mi�ra. B�sti 1935-ben megszerezte a diplom�t, majd B�rdos Art�r Belv�rosi Sz�nh�z�ban t�rsalg�si darabokban, operettekben szerepelt, mint fiatal amor�z�, bonviv�n. A harmincas �vek filmjeiben is ilyen jelleg� szerepeket j�tszott (M�lt�s�gos kisasszony, 120-as temp�, Pillanatnyi p�nzzavar, Az�rexpressz).

1937-ben szerz�d�tt a V�gsz�nh�zba, ahol a zsid�t�rv�nyek miatt 1939-40-ben m�r alig kapott szerepet. 1941-ben m�g j�tszott a Magyar �s az Andr�ssy Sz�nh�zban, de azut�n a h�bor� v�g�ig nem l�phetett sz�npadra. Amikor �pp nem volt munkaszolg�latos, k�nyvkiad�ssal �s �r�ssal foglalkozott, fell�pett a baloldali m�v�szek irodalmi rendezv�nyein. 1945-ben V�rkonyi Zolt�n M�v�sz Sz�nh�z�ba ker�lt, majd a Nemzeti Sz�nh�z szerz�dtette, amelynek - az 1968-72-es v�gsz�nh�zi kit�r�t lesz�m�tva - hal�l�ig a tagja maradt.

A hallgat�s �vei alatt sz�n�szete be�rett, a vil�gh�bor� ut�n elm�ly�lt karakterform�l� k�szs�ge, kifejez� dr�mai ereje. Az Ember Trag�di�ja �d�mj�t t�bb rendez�sben, k�l�nb�z� �rtelmez�sekben testes�tette meg; a mad�chi m�ben val� kalandoz�sair�l k�nyvet is �rt (Mire gondolsz, �d�m? - 1962). J�tszotta B�nk b�nt, Hamletet, Lear kir�lyt, s egyik legeml�kezetesebb alak�t�sa volt - t�bb sz�zszor - a fonetikatan�r Higgins professzor Shaw Pygmalionj�ban. K�s�bb ezt a szerepet az Operettsz�nh�z My fair Ladyj�ben is megform�lta.

Igazi m�v�sze volt a sz�p magyar besz�dnek, a Sz�nh�zm�v�szeti F�iskol�n besz�dtechnik�t tan�tott, 1953 �s 1960 k�z�tt sz�n�szek nemzed�kei tanult�k t�le a tiszta sz�vegmond�st. Sz�npadon, filmen �s a k�l�nb�z� t�v�m�fajokban egyar�nt maradand�t alkotott az emberi nagys�g felmutat�s�ban. H�sei nem emelkedettek voltak a sz� patetikus �rtelm�ben, hanem el�kel�ek. Egyfajta nemess�get, a viselked�s kult�r�j�t, a mag�ra ad� ember �n�rzet�t testes�tette meg, eleganci�ja bels� elegancia volt. A hozz� egykor k�zel�ll�k �gy eml�keznek: mindig fegyelmezett volt, v�laszt�kosan �lt�z�tt �s besz�lt.

A vil�gh�bor� ut�ni id�szakban is sokat filmezett (F�lt�madott a tenger, Mer�nylet, Nappali s�t�ts�g, Szemt�l szembe, Ut�szezon, K�rp�thy Zolt�n, A k�sz�v� ember fiai, Tanulm�ny a n�kr�l), majd a telev�zi� is gyakran foglalkoztatta (Beszterce ostroma, Othello Gyulah�z�n, Volpone, Abig�l stb.). M�v�szet�t 1955-ben Kossuth-d�jjal t�ntett�k ki. 1977. j�nius 1-j�n hunyt el.

Forr�s: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=141918

�rdekess�gek: http://www.erdekesmagazin.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=287

http://www.terasz.hu/terasz.php?id=egyeb&cikk_id=10602&page=cikk