Maurice Ravel (1875—1937)

A Pireneusokban lev� Ciboure-ban sz�letett. Csal�dja kev�ssel ut�bb P�rizsba k�lt�z�tt. Itt kezdett Ravel zen�t tanulni, h�t�ves kor�ban. 1889-ben a Conservatoire n�vend�ke lett. A kilencvenes �vekben jelentkezett els� kompoz�ci�ival, amelyekben f�lre�rthetetlen�l megmutatkozik egy�ni st�lusa. 1901-ben elnyerte a R�mai d�j m�sodik fokozat�t (az els� fokozatra a b�r�l�bizotts�g nem tartotta m�lt�nak azt a zeneszerz�t, aki ekkor m�r t�bbek k�z�tt a Pavane �s a Jeux d’eau c�m� zongoradarabokat is meg�rta!).

A sz�zad els� �veiben tov�bbi remekm�veket alkotott: a Von�sn�gyest, a Miroirs c�m� zongoraciklust �s a Szonatin�t, tov�bb� a L�dany� mes�i c�m� balettet. �rdekl�d�ssel harmoniz�lt n�pdalokat, �gy t�bbek k�z�tt g�r�g, h�ber �s orosz dallamokat. K�t oper�ja k�z�l a P�sztor�ra (L’heure Espagnole) 1911-ben, A gyermek �s a boszork�nyok (L’Enfant et les Sortil�ges) c�m� gyermekopera 1925-ben ker�lt sz�nre.

Az els� vil�gh�bor� — mint annyi m�s m�v�szt — Ravelt is alkot�i v�ls�ggal fenyegette. �ltal�nos pesszimizmus�hoz anyja hal�la is hozz�j�rult. Csak a h�szas �vekben tal�lt ism�t mag�ra. Az impresszionizmusra jellemz�, elmos�d�, foltszer� harm�ni�k hely�be ekkor a tiszta, purit�n dallamvonal l�p m�veiben. �rdekl�d�se kiterjedt az eg�sz vil�gra: meghangszerelte Muszorgszkij Egy ki�llit�s k�pei c�m� zongoraciklus�t; az amerikai Coolidge asszony felk�r�s�re �rta Madagaszk�ri dalait; a magyar Ar�nyi Jelly heged�m�v�szn�nek a Tzigane c�m� heged�rapsz�di�t aj�nlotta; de tanulm�nyozta �s elemeiben felhaszn�lta az amerikai jazzmuzsik�t is.

A harmincas �vek kiemelked� alkot�sai zongoraversenyei, tov�bb� a Saljapin sz�m�ra �rt — v�g�l is befejezetlen�l maradt — filmzene (Don Quichotte). 1932-ben aut�baleset �rte, �lete h�tralev� �t esztendej�ben nem kompon�lt. P�rizsban hunyt el.

A francia zene minden jellegzetes von�sa fellelhet� Ravel �letm�v�ben: kult�ra, szellem, sokoldal� �rdekl�d�s, humor �s nem utols�sorban kiv�l� forma�rz�k. Dallamainak tiszta vonalrajza, harm�ni�inak v�ltozatoss�ga k�l�n�sen zongoram�veiben t�nik fel. �rdekes m�don Ravel, aki a modern hangszerel�s egyik legragyog�bb virtu�za, legt�bb m�v�t el�sz�r zongor�ra k�pzelte el, s csak ezut�n �rta �t zenekarra. Sz�npadi alkot�sait f�k�nt a t�nc inspir�lta. A Daphnis �s Chlo� c�m� t�ncj�t�kot, a L�dany� mes�it, valamint a La Valse c�m� t�nc-szimf�ni�t balettsz�npadra sz�nta: ezek a m�vek azonban m�r vil�gszerte t�rt h�d�tottak a hangversenytermekben is.

BOLERO

Ravel legismertebb, legn�pszer�bb — �s t�bb szempontb�l legnagyszer�bb — m�ve. A leend� zeneszerz�k oktat�s�hoz �pp�gy hozz�tartozik e partit�ra tanulm�nyoz�sa, mint a Kunst der Fuge: Ravel kompoz�ci�j�b�l a modern zenekari technika valamennyi titk�t elsaj�t�thatj�k, �s egyidej�leg a hat�skelt�s eszk�zeinek is birtok�ba juthatnak.

Ravel r�g�ta k�sz�lt olyan m�vet �rni, amelyben egyetlen t�m�n mutathatn� be harm�niai �s hangszerel�sbeli brav�rj�t. 1928 nyar�n Ida Rubinstein, a vil�gh�r� t�ncosn� (aki t�bbek k�z�tt a La Valse-ot is sikerre vitte) arra k�rte, hangszerelje meg sz�m�ra Albeniz Ib�ria c�m� zongoraciklus�t. Mivel azonban e m�vel kapcsolatban szerz�i jogi probl�m�k mer�ltek fel, Ravel felaj�nlotta, hogy Ida Rubinstein sz�m�ra spanyolos t�ncdarabot �r. El�rkezett az alkalom, hogy r�gi terv�t megval�s�tsa. „Modern t�nct�tel, teljesen azonos dallammal, harm�ni�val �s ritmussal, ez ut�bbit a dob sz�ntelen�l jelzi. A v�ltozatoss�g egyetlen eleme a zenekari crescendo alkalmaz�sa” - �gy jellemzi Ravel a Boler�t.

A m�vet Ida Rubinstein 1928 november�ben mutatta be a p�rizsi Oper�ban, vil�gh�r�t azonban Toscanini alapozta meg 1929-ben, amikor a New York-i Filharmonikusokkal el�adta.

Forr�s: P�ndi Marianne - fidelio.hu

A berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vez�nyli