"Szeretném megosztani Önnel mire jöttem rá az ittlétem során. Akkor döbbentem rá, amikor osztályozni próbáltam a faját. Ráébredtem, hogy Önök valójában nem emlősök. Minden emlős ezen a bolygón ösztönösen természetes egyensúlyra törekszik a környezetével, kivéve Magukat, Embereket. Letelepednek valahová és addig szaporodnak míg fel nem élik mind a természeti erőforrásokat, és azután csak úgy képesek fennmaradni, ha új területeket foglalnak el. Van egy másik organizmus is ezen a bolygón, mely ugyanígy viselkedik. Tudja melyik? A vírus. Az emberi faj egy betegség, a bolygó rákosodása. Az ember egy ragály, és mi vagyunk a gyógyszer."
(Mátrix:Smith ügynök - Wikidézet)
Szerzői jog
Az oldalon található saját művek szerzői jog védelme alatt állnak, azok részben vagy egészben való idézése, fordítása, más fórumokon való megjelentetése és felhasználása a szerző, azaz a lap szerkesztőjének tudta és engedélye nélkül tilos.
A hangzó anyagok a Radio.Blog.Club.com, valamint a YouTube.com és a Dailymotion.com című lapok anyagából vannak válogatva.
A Tavaszi Fesztivál meghívására a Bejart Ballet Lausanne az Erkel Színházban több mint zsúfolt házak előtt fergeteges sikerrel mutatta be a Tánc az életért című produkciót. A XX. és XXI. század táncművészetének meghatározó koreográfusa Jorge Donn emlékének ajánlotta az előadást.
Ki volt Jorge Donn?
Harminc éven keresztül Bejart koreográfiáinak emblematikus táncművésze, aki a gyilkos kór áldozatául esett 45 éves korában.
Tizennégy évesen Argentínából hajóra szállt, és Brüsszelben próbatáncra jelentkezett a Mesternél. A különleges kisugárzású és szorgalmú kamaszt két év múlva Rómeóként ismerte meg Európa és a világ. Tánctechnikája megbízható volt, művészi személyisége egyedülálló, emberként pedig az "igazak ivadéka". A 70-es évek legelején, amikor először volt alkalmam a Bejart-együttes táncosaival egy közös gyakorlaton részt venni, szomorúan tapasztaltam, hogy a Mester nem volt jelen. A színpadon instruálta a világítást, és amikor megkerestem, hátam mögött egy hang megszólalt, és azt mondta: - Maurice, ez a magyar fiú egy fantasztikus táncos!
Ritka tünemény a művész világban, hogy egy tánccsillag felvállal egy új riválist.
De ki volt Jorge Donn?
Hét éven keresztül a világ minden táján közösen turnéztunk, egymás mellett ültünk a vezető férfi szólisták öltözőjében, feszülten koncentráltunk a sokszor emberfelettien nehéz szerepekre készülve.
Bejart kegyetlen intenzitású és mennyiségű munkát követelt. Emlékszem, amikor egy új bemutató próbáján éjjel kettőkor az előtérben várakozott az egész együttes, és a feleségem feldúltan megjelent. - Te mit csinálsz itt?! - Dolgozom, válaszoltam, és szinte egy időben nyílt az ajtó, Bejart kiszólt: - Iván, veled folytatom a próbát!
De ki volt Jorge Donn?
Ha bulvárstílusban fogalmaznék, azt mondanám, egy pókerjátékos, mert egy lapra tette fel az életét, és ez a táncművészet. A tánc világában vagyunk így egynéhányan.
A siker és a szenvedés közös élménye egy igaz és őszinte barátságot alakított ki közöttünk. Mindenben számíthattunk egymásra, többször elhoztam Budapestre édesanyámhoz, aki mindig fiaként fogadta Őt.
Jorge Donn a fény táncosa volt!
Amikor egy művészt megvilágít a fejgép, gyakran a tehetség hiánya elnyeli a fényt, nála fordítva volt, megsokszorozva visszaszórta a rávetődő színpadi fényeket emberi és művészi ereje segítségével a közönségre.
A Budapesti Operában két alkalommal vendégszerepelt, és mindörökre beleégette magát a közönség és a szakma emlékezetébe.
A Tánc az életért Bejárt koreográfusi munkájának ahhoz a vonulatához tartozik, amelyet a szürrealista táncszínház fogalmával lehetne meghatározni. Nem véletlen, hogy fiatal éveiben első munkáinak egyikét Salvador Dalíval, a szürrealizmus pápájával együtt alkották. A tánc nyelvezete nagyon eklektikus, megtalálható benne a klasszikus spicctechnika, az expresszív modern tánc, a kortárs tánc, valamint nagyon sok táncszínházi elem.
Mindezeket mégis egységbe foglalja az a látvány, amelyet a világhírű divatkreátor, Versace álmodott. A jelmezek sokszor díszletelemként szolgálják az előadást, méreteik és rendkívül gazdag forma- és színviláguk miatt. Mozart és a Queen zenéje érthetően bizarr képzettársításokra inspirálta a koreográfust.
Végül, de nem utolsósorban szólni kell azokról a csodálatos táncosokról, akik a legegyszerűbb mozdulatoktól a legnehezebbekig tökéletes technikával és odaadással szolgálják tovább a Mester és világhírű együttesének legendáját. Az előadás végén néhány percben a vetítővásznon feltűnik Jorge Donn, egy öreg, fáradt bohóc szerepében, valamint ördögi vámpírként.
Vitatkozva Bejart-ral, én másképpen láttam Őt. Egy sugárzóan erős, emberséget és szépséget átadó páratlan táncművésznek, aki egy lapra tette fel az életét.
Hommage à Jorge Donn
A menüben ott található a másik két kedvenc klip, a korai Bhakti és a későbbi Bolero. A bolero alapjaiban változtatta meg Ravel művével kapcsolatos érzéseimet a szokatlan és szenvedéllyel teli megjelenítéssel.
A költészet mottója
"Csak ami tenyeremen landol, azt engedem én föl madárnak. Többért hiába is sóhajtok – lezuhan szív-borzadálynak."
".... és bárhova is kerülnél majd a nagy küzdelemben, mint láng vagy füst, a te magad lelke mindenhol megmarad, megmarad neked értelmed, és szabad akaratoddal a jó és rossz között való teljes szabad választásod lehetősége." Jasna 31.19