Zenei tanulm�nyait nyolc �vesen kezdi, szolf�zst, zongor�t �s heged�t, majd tizenhat �ves kor�t�l zeneelm�letet �s zeneszerz�st tanul a valenciai konzervat�rium tan�rait�l: Francisco Anticht�l, Enrique Gorn�t�l �s Eduardo L�pez Chavarrit�l. Els� szerzem�nyei 1923- ban �r�dnak: Zongoraszvit, Dos esbozos ("K�t v�zlat") heged�re �s zongor�ra �s a Siciliana csell�ra. 1924- ben �rja els� zenekari m�v�t, a "Juglares"- t, melyet Valenciaban �s Madridban mutatnak be, majd elnyer egy diplom�t egy nemzeti versenyen a "Cinco piezas infantiles" c�m� zenekarra �rt darabj�val, amit k�s�bb a Straram Orchestra mutat be P�rizsban. M�veit karrierj�nek kezdete �ta vak�r�ssal �rja, majd azt k�vet�en ledikt�lja egy m�sol�nak.
1927- ben el�dei- Alb�niz, Falla, Granados, Turina- p�ld�j�t k�vetve P�rizsba k�lt�zik �s beiratkozik az �cole Normale de Musique- ra, ahol �t �vig tanul Paul Dukast�l, aki kl�l�n�s ragaszkod�ssal viseltetik spanyol n�vend�ke ir�nt. Rodrigo 1935- ben Dukas eml�k�re �rja a "Sonada de adi�s" c�m� zongor�ra �rt m�v�t. Hamarosan ismert zongorista �s zeneszerz� lesz, s bar�ti ismerets�gbe ker�l Honeggerrel, Milhaudval, Ravellel �s kor�nak m�s zenei nagys�gaival, k�zt�k Manuel de Fallaval, kinek tan�csai �s t�mogat�sa d�nt� volt karrierj�ben. 1933- ban feles�g�l veszi a t�r�k zongoram�v�szn�t, Victoria Kamhit, aki ett�l fogva eg�szen 1977- ben bek�vetkezett hal�l�ig elv�laszthatatlan t�rsa �s munkat�rsa volt minden tekintetben. Zenei tanulm�nyait a p�rizsi Conservatoire- ban �s a Sorbonne- on folytatja, �s dolgozik N�metorsz�gban, Ausztri�ban �s Sv�jcban miel�tt 1939- ben visszat�r Spanyolorsz�gba, hogy tart�san Madridban telepedjen le. 1940- ben Barcelon�ban mutatj�k be a "Concierto de Aranjuez" c�m� sz�l�git�rra �s zenekarra �rt versenym�v�t, mely meghozza sz�m�ra a vil�gsikert. Ett�l kezdve sz�mos m�v�szeti ter�leten tev�kenykedik, gyakorlati �s elm�leti t�ren egyar�nt. Legjelent�sebb c�mei: a madridi Complutense University zenet�rt�net professzora, a Spanyol R�di� zenei ad�s�nak vezet�je, a Vakok Spanyol Nemzeti Szervezet�nek (ONCE) m�v�szeti szekci�j�nak vezet�je valamint t�bb �js�g zenei kritikusa. Ezenk�v�l megh�v�sokat kap, hogy v�llaljon k�rutakat, mint egyetemi el�ad� �s zongorista Spanyolorsz�gban �s szerte Eur�p�ban, Latin- Amerik�ban, az USA- ban, Izraelben �s Jap�nban. Feles�ge Victoria t�rsas�g�ban gyakran vett r�szt versenyeken �s fesztiv�lokon melyeket az � zen�j�nek szenteltek vil�gszerte.
Els� m�vein a nagy kort�rsak hat�sa �rz�dik mint Ravel� �s Stravinsky�, de gyorsan kialakult szem�lyes hangv�tele. M�vei k�z�tt szerepel 11 concerto k�l�nb�z� hangszerekre, t�bb mint 60 dal, k�rus- �s hangszeres m�vek, sz�nh�zi �s filmzen�k. Sz�mos kiemelked� m�v�sz k�ri fel m�vek �r�s�ra, t�bbek k�z�tt Gaspar Cassad�, Andr�s Segovia, Nicanor Zabaleta, James Galway, Julian Lloyd Webber �s a Romero git�rkvartett. Sz�mos �llami, egyetemi, akad�miai �s m�s zenei- valamint civil szervezetek kit�ntetettje k�l�nb�z� orsz�gokban. 90. sz�let�snapja alkalm�b�l H M Juan Carlos I. spanyol kir�ly, a "Marqu�s de los jardines de Aranjuez' c�met adom�nyozza neki. 1996- ban elnyerte a legrangosabb spanyol kit�ntet�st, a "Prince of Asturias" d�jat, melyet els� �zben �t�ltek oda zeneszerz�nek.
Saj�t otthon�ban, csal�dja k�r�ben halt meg 1999. j�lius 6- �n.

 Git�ron j�tszik Paco De Lucia

Az Aranjuezi koncert az Andal�zia fel� viv� �ton Madridt�l 50 km-re lev� h�res kir�lyi kast�lyr�l kapta a c�m�t. Ez volt a Bourbonok kedvenc tart�zkod�si helye. �mb�r a koncert nem programzene, a zeneszerz�nek az volt a sz�nd�ka, hogy Aranjuez �let�nek egy meghat�rozott szakasz�t id�zze f�l.: a XVIII. sz�zad v�g�t �s a XIX. sz�zad kezdet�t IV. K�roly �s VII. Ferdin�nd udvar�ban: azt az id�szakot, amelyet mint a "Maj�k", a torre�dorok �s a spanyol-amerikai dalok kor�t tartjuk sz�mon.
Eddig soha nem tapasztalt mer�szs�ggel koncert�l� hangszerk�nt sz�lal meg a git�r, a pikkol� - oboa - angolk�rt - klarin�tok - fagottok - k�rt�k - trombit�k �s von�sok �sszet�tel� zenekar mellett.
Mindv�gig a git�r a sz�l�hangszer, a zenekar pedig �ttetsz� sz�vet�vel �s folytonos szipork�z�s�val biztos�t hozz� elb�v�l� h�tteret.