V�r�smarty Mih�ly k�ltem�ny�t elmondja Szers�n Gyula

A mereng�h�z

Laur�nak

Hov� mer�lt el sz�p szemed vil�ga?
Mi az, mit k�tes t�volban keres?
Tal�n a m�lt id�k set�t vir�ga,
Min a csal�d�s k�nnye rengedez?
T�n a j�v�nek holdas f�tyol�ban
Ijeszt� k�pek r�me j�r fel�d,
S nem b�zhatol sorsodnak j�slat�ban,
Mert egyszer azt csal�ton keres�d?
N�zd a vil�got: annyi milli�ja,
S k�zt�k val�di boldog oly kev�s.
�br�ndoz�s az �let megront�ja,
Mely kancsal�l, festett egekbe n�z.
Mi az, mi embert boldogg� tehetne?
Kincs? h�r? gy�ny�r? Legyen b�r mint �z�n,
A telhetetlen elmer�lhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van sz�v�r�m.
Kinek vir�g kell, nem hord r�zsaberket;
A l�tni v�gy� napba nem tekint;
K�jt veszt, ki sok k�jt sz�rakozva kerget:
Csak a szer�nynek nem hoz v�gya k�nt.
Ki sz�vben j�, ki l�lekben nemes volt,
Ki �letszomj�t el nem �get�,
Kit g�g, moh� v�gy s f�ny el nem var�zsolt,
F�ld�n hon�t csak olyan lelhet�.
Ne n�zz, ne n�zz h�t v�gyaid t�vol�ba:
Eg�sz vil�g nem a mi birtokunk;
Amennyit a sz�v felfoghat mag�ba,
Saj�tunknak csak annyit mondhatunk.
M�lt �s j�v� nagy tenger egy kebelnek,
Megf�rhetetlen oly kicsin tany�n;
Hull�min holt f�ny s k�dv�rak lebegnek,
Zaj�t�l felr�m�l a sz�vmag�ny.
Ha van mihez bizhatnod a jelenben,
Ha van mit �rezz, gondolj �s szeress,
Maradj az �lvvel k�n�l� k�zelben,
S t�n szebb, de csalf�bb t�volt ne keress,
A birhat�t ne add el �lomp�nzen,
Melyet kezedbe hasztalan szor�tsz:
V�rt �dv�d kincse b�nat �ra l�szen,
Ha kart hizelg� �br�ndokra nyitsz.
Hozd, oh hozd vissza sz�p szemed vil�g�t;
�gy t�rjen az meg, mint elsz�llt mad�r,
Mely visszaj�, ha meglel� z�ld �g�t,
Eg�sz erd� vir�nya csalja b�r.
Maradj k�z�tt�nk ifju szemeiddel,
Bar�tod arc�n hozd fel a der�t:
Ha napja lett�l, sz�p del�t ne vedd el,
Ne adj helyette b�natot, k�ny�t.

1843. febru�r v�ge – m�rcius eleje