"Szeretném megosztani Önnel mire jöttem rá az ittlétem során. Akkor döbbentem rá, amikor osztályozni próbáltam a faját. Ráébredtem, hogy Önök valójában nem emlősök. Minden emlős ezen a bolygón ösztönösen természetes egyensúlyra törekszik a környezetével, kivéve Magukat, Embereket. Letelepednek valahová és addig szaporodnak míg fel nem élik mind a természeti erőforrásokat, és azután csak úgy képesek fennmaradni, ha új területeket foglalnak el. Van egy másik organizmus is ezen a bolygón, mely ugyanígy viselkedik. Tudja melyik? A vírus. Az emberi faj egy betegség, a bolygó rákosodása. Az ember egy ragály, és mi vagyunk a gyógyszer."
(Mátrix:Smith ügynök - Wikidézet)
Szerzői jog
Az oldalon található saját művek szerzői jog védelme alatt állnak, azok részben vagy egészben való idézése, fordítása, más fórumokon való megjelentetése és felhasználása a szerző, azaz a lap szerkesztőjének tudta és engedélye nélkül tilos.
A hangzó anyagok a Radio.Blog.Club.com, valamint a YouTube.com és a Dailymotion.com című lapok anyagából vannak válogatva.
Dalfordításaim
Dalfordításaim : Vincero, perdero - Ha győzök, ha veszítek
Vincero, perdero - Ha győzök, ha veszítek
Ha győzök, ha veszítek
Gyermekként, amikor álmodtam
álmaimban király voltam
napjaimon ragyogott a fény
és nem volt fájdalom.
Győzök, vagy veszítek
élem az életem
járom az utamat .
Győzök, vagy veszítek,
az utam megtalálom,
s az életem játékát játszom.
Rövid pillanatok jutottak örömből
s voltak végtelen, unalmas idők.
Jöttek napfényes napok
és tudom már, mi a fájdalom.
Győzök, vagy veszítek
élem az életem.
Már tudom hogyan folytassam, ha győzök, s ha veszítek már ismerem az utat.
Az életjátékot magam játszom.
Bizony, soha nem leszek király,
mégis élek …
Győzök, vagy veszítek,
ha fény hull rám, ha árnyék kísér,
egyedül is folytatnom kell. Győzök és veszítek,
az életem olyan lesz, mint egy
végtelen utazás.
Győzök, vagy veszítek.
Élem az életem
járom az utam
győzök és veszítek,
már tudom az utam.
Akár győzök, akár veszítek,
a játékot magam játszom.
Győzni és veszíteni fogok,
de egymagam...
(ford:Szabolcs Piroska)
A költészet mottója
"Csak ami tenyeremen landol, azt engedem én föl madárnak. Többért hiába is sóhajtok – lezuhan szív-borzadálynak."
".... és bárhova is kerülnél majd a nagy küzdelemben, mint láng vagy füst, a te magad lelke mindenhol megmarad, megmarad neked értelmed, és szabad akaratoddal a jó és rossz között való teljes szabad választásod lehetősége." Jasna 31.19