|
Életérzés |
|
"Szelíd legyél, derűs és hallgatag
és bölcs mosollyal tűrd, ha bántanak
legyél folyó, ha támad majd a tél
páncélod lesz, kemény és hófehér."
Bródy János | |
|
Menü |
|
| |
|
Verseim |
|
| |
|
Képeslap, papírfecnik |
|
| |
|
Kisprózáim |
|
| |
|
Blogok |
|
| |
|
Így láttam - kedvenc saját fotó |
|
A képrandomhoz Mozilla-Firefox böngésző ajánlott
2008. Párizs
| |
|
Archivum |
|
| |
|
Homályzóna |
|
"Szeretném megosztani Önnel mire jöttem rá az ittlétem során. Akkor döbbentem rá, amikor osztályozni próbáltam a faját. Ráébredtem, hogy Önök valójában nem emlősök. Minden emlős ezen a bolygón ösztönösen természetes egyensúlyra törekszik a környezetével, kivéve Magukat, Embereket. Letelepednek valahová és addig szaporodnak míg fel nem élik mind a természeti erőforrásokat, és azután csak úgy képesek fennmaradni, ha új területeket foglalnak el. Van egy másik organizmus is ezen a bolygón, mely ugyanígy viselkedik. Tudja melyik? A vírus. Az emberi faj egy betegség, a bolygó rákosodása. Az ember egy ragály, és mi vagyunk a gyógyszer."
(Mátrix:Smith ügynök - Wikidézet) | |
|
Szerzői jog |
|
Az oldalon található saját művek szerzői jog védelme alatt állnak, azok részben vagy egészben való idézése, fordítása, más fórumokon való megjelentetése és felhasználása a szerző, azaz a lap szerkesztőjének tudta és engedélye nélkül tilos.
A hangzó anyagok a Radio.Blog.Club.com, valamint a YouTube.com és a Dailymotion.com című lapok anyagából vannak válogatva. | |
|
|
|
Fórum - Beszélgető-sarok |
|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.13. 01:32 - |
Divat - elismerem - mások okos gondolatait idézgetni, de minek találjon ki az ember olyasmit, amit más már kitalált, nem? |
A türelem az egyetlen dolog, mely szét tudja tépni a lehetetlenség büszkeségét.
Az emberiségnek békére van szüksége. De hol a béke? A szeretetben. S hol a szeretet? Az élet elfogadásában. És az öntúlszárnyalásban.
Hogyan lehetne Bölcsesség-elméd, ha nincs Béke-szíved?
Bocsáss meg, boldog leszel. Felejts, elégedett leszel. Bocsáss meg és felejts, örökké tartó békét nyersz kívül és belül.
Ha jobb világot akarsz magad után hagyni, mint amilyenre rátaláltál, hasznád könyörület-szíved és gondoskodás-életed.
Szeretnéd tudni, hol a béke lakóhelye? Elvárásoktól mentes létezésedben.
Ne vádold a világot! Tedd jobbá! Hogyan? Minden pillanatban jobbá téve önmagad.
Sose függj a tapstól!
Törd meg rossz szokásaidat, elhagyva azokat. Erősítsd meg jó szokásaidat, megbecsülve azokat.
Ne próbáld megváltoztatni a világot, kudarcot fogsz vallani. Próbáld meg szeretni a világot. Lám a világ megváltozott, örökre megváltozott.
Ha gyökeresen meg akarod változtatni az életed, azonnal mondj le temérdek hamis bűntudatodról!
|
Fényt csak tűzben égve adhatunk ( Viktor Frankl) |
A megismerés ösvénye először saját hiedelemrendszered mélységeibe vezet. Ráébredsz, hogyan idegenedtél el igazi önmagadtól.
Mielőtt megalkothattad volna saját álmodat, megtanították neked, mi a helyes és helytelen, mi a jó és rossz, hogy az élet minden pillanatában hogyan érezz és miként gondolkodj magadról.
A parazita a beléd nevelt értékrendből fakadó gondolatok, érzések, reakciók összessége. Könnyen tetten érhető, mert valójában nem más, mint az a szüntelen párbeszéd, amelyet önmagaddal folytatsz. A parazita elősegíti és elmélyíti az érzelmi sérüléseket, és boldogtalansághoz vezet.
Amikor úgy határozol, megváltoztatod az életedet, akkor meg kell vizsgálnod az érzelmeidet, a parazitádat, és hogy mi tartja fenn az elmédben rögzült viselkedésmintát és a hiedelemrendszert.
A parazitának két lénye van: a belső bíró és az áldozat. A belső bíró folyton megmondja neked, szerinte mit is kellene tenned.
A belső bíró a legmélyebb pokol fenekére taszít, amikor azt az érzést kelti benned, semmit sem érsz.
Te, mint minden emberi teremtmény, az álarcok mesterévé válsz, de nem az őszinteség és feddhetetlenség mesterévé. Egyes álarcaid már mindennapjaid részévé váltak, és megakadályozzák, hogy valóságos önmagadat lásd.
Úgy váltogatod a maszkokat, mint a ruháidat. Eközben olyannyira eltávolodsz igazi természetedtől és személyiségedtől, hogy sohasem vagy tekintettel a lelkedre. Emiatt ürességet érzel, és mindig keresel valamit, ami betölti ezt az űrt.
(Dona Bernadette Vigil) |
Dettó :). Csak nem papírlapokra, hanem füzetbe, tudod, olyan régifajta "átírótömbbe" :D. |
Ha olvasok valamit, mellettem mindig ott egy lap, és kijegyzetelem, ami nagyon megragad, vagy mert hasonlóan gondolom, vagy egy teljesen új gondolattal találkozom, esetleg a megfogalmazása tetszik meg egy ismertnek. Van, aki azt mondja, idézni azok idéznek, akiknek nincs saját gondolata, szerintem meg épp a figyelem jele a megőrzés, hogy az ember nem csak átsiklik az olvasmányán, hanem részt vesz benne. Most Müller Pétertől olvasom a Benső mosolyt, ez is a lapra került: "A hiúság nem felhajtóereje a művésznek, hanem éppen a legnagyobb akadálya! Valódi, igaz mű csakis akkor születik, ha az alkotó önös kis énje félreáll, s helyet ad magában annak, ami több!" |
Az ember rájön, hogy amint megváltoztatja gondolatait a dolgokról és más emberekről, a dolgok és más emberek megváltoznak vele szemben... Az ember nem azt vonzza, amit szeretne, hanem ami rá hasonlít... Az istenség, amely sorsunkat alakítja, mi vagyunk. Saját magunk... Amit az ember elér, az gondolatai egyenes következménye... Csak akkor emelkedhetünk fel, győzhetünk és lehetünk sikeresek, ha gondolatainkat is felemeljük... (Dale Carnegie) |
Divat - elismerem - mások okos gondolatait idézgetni, de minek találjon ki az ember olyasmit, amit más már kitalált, nem? |
[7-1]
| |
|
|
|