 |
Életérzés |
|
"Szelíd legyél, derűs és hallgatag
és bölcs mosollyal tűrd, ha bántanak
legyél folyó, ha támad majd a tél
páncélod lesz, kemény és hófehér."
Bródy János | | |
|
Menü |
|
|
| | |
|
 Verseim |
|
|
| | |
|
Képeslap, papírfecnik |
|
|
| | |
|
Kisprózáim |
|
|
| | |
|
Blogok |
|
|
| | |
|
Így láttam - kedvenc saját fotó |
|
A képrandomhoz Mozilla-Firefox böngésző ajánlott
2008. Párizs
| | |
|
Archivum |
|
|
| | |
|
Homályzóna |
|
"Szeretném megosztani Önnel mire jöttem rá az ittlétem során. Akkor döbbentem rá, amikor osztályozni próbáltam a faját. Ráébredtem, hogy Önök valójában nem emlősök. Minden emlős ezen a bolygón ösztönösen természetes egyensúlyra törekszik a környezetével, kivéve Magukat, Embereket. Letelepednek valahová és addig szaporodnak míg fel nem élik mind a természeti erőforrásokat, és azután csak úgy képesek fennmaradni, ha új területeket foglalnak el. Van egy másik organizmus is ezen a bolygón, mely ugyanígy viselkedik. Tudja melyik? A vírus. Az emberi faj egy betegség, a bolygó rákosodása. Az ember egy ragály, és mi vagyunk a gyógyszer."
(Mátrix:Smith ügynök - Wikidézet) | | |
|
Szerzői jog |
|
Az oldalon található saját művek szerzői jog védelme alatt állnak, azok részben vagy egészben való idézése, fordítása, más fórumokon való megjelentetése és felhasználása a szerző, azaz a lap szerkesztőjének tudta és engedélye nélkül tilos.
A hangzó anyagok a Radio.Blog.Club.com, valamint a YouTube.com és a Dailymotion.com című lapok anyagából vannak válogatva. | | |
|
|
|
Kerek Évfordulók |
|
|
1906. április 13.
100 éve született az abszurd dráma vezéralakja, Samuel Beckett.
Samuel Beckett 1906. április 13-án született Dublinban.
Francia-olasz szakon bölcsészdiplomát szerzett. 1937-ben Párizsban telepedett le, s tevékenyen részt vett az ellenállási mozgalomban, de a felszabadulás után visszavonult a politikai szerepléstől. A Godot-ra várva című darabjának bemutatása hozta meg számára a sikert és a világhírnevet.
Godot-ra várva
A darab nem meghatározott térben és időben játszódó konkrét jelenetet tár elénk, alakjai sem valódi jellemek. Filozófiai dráma, mely egyetlen színpadi metafóra kibontásával olyan létállapotot jelenít meg, amelynek mögöttes területe az emberiség addigi története, mitoszvilága, kultúrája, filozófiája és művészete.
Egy holttá dermedt, üres tájon vagyunk, ahol a természet egyetlen jele a kiszáradt fa, melyben az elveszett éden fáját ismerhetjük fel. A második részben a fa levelet hajt: a természet az embertől függetlenül létezik és tovább él.
A négy szereplő alapvető magatartásokat képvisel, s jellemük különbségét érzékelteti a személyükhöz kapcsolódó kellék (kalap, cipő). Beckett állandó témája a bűnös ember szenvedése, a megváltás keresése. Hősei valami, csupán sejtető bűn súlyát hordják magukban. A csavargókat erősen foglalkoztatja az öngyilkosság gondolata is. Készek rá, hogy felakasszák magukat, de egyszer nincs kötelük, másszor pedig a kötél szakad el. A darabban nem halhatnak meg, hiszen az emberiséget képviselik. Az emberi lét lényegévé a várakozás lesz. Akik Godot-ra várnak, élik életüket. Ez az élet azonban csupán vegetálás: esznek, szórakoznak, emlékeznek, beszélgetnek. Mindig ugyanaz történik velük, a 2. felvonás csaknem megegyezik az elsővel.
Beckett az abszurd dráma egyik megteremtője.Az abszurd dráma: antidráma - a második világháború után létrejött drámai irányzat.Megteremtői a társadalmi létet abszurdnak, az embert tehetetlen lénynek tekintik - ennek ábrázolására újszerű dráma és színpadtechnikát hoztak létre. Az abszurd dráma úgy igyekszik kifejezni az emberi állapot értelmetlenségének és a racionális megközelítés alkalmatlanságának érzetét, hogy nyíltan szakít a racionális megoldásokkal és a logikus gondolkodással. Az abszurd dráma lemondott arról, hogy érvekkel bizonygassa az emberi állapot abszurditását; pusztán csak bemutatja azt - létében, konkrét színpadi képek révén. Az abszurd dráma a nyelv radikális devalválására törekszik; olyan költészetre, amelynek maga a színpad konkrét képeiből kell kialakulnia.
(Forrás: literatura)
1969-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
1989-ben halt meg.
fORRÁS: guczi segment
Samuel Beckett: Watt
Egzisztencialista hullámvasút? Modernista tragikomédia? Filozofikus regényelmélet? Samuel Beckett Watt című regénye talán mindez együtt és még tucatnyi egyéb, vagy esetleg a felsoroltak egyike sem. E könyvet elmagyarázni hiábavaló kísérlet, mely csakis közröhejbe fulladhat. Hogy mi a cselekménye? Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet egy bizonyos jelentőségteljes módon véget ér. Mindeközben az olvasó ámuldozik a szerző tisztaságában is lenyűgözően összetett prózáján, egyszersmind igyekszik magához térni a fergeteges humor okozta nevetőgörcsökből. A meghökkentő mű Beckett tán legjelentősebb kísérlete annak ábrázolására, hogy a létezésben értelmet találnunk egyszerre szükségszerű - és lehetetlen. Ugyanakkor mindezt tudva sincs más választásunk, mint kutatni a lét értelmét. A fél évszázadon át idehaza lefordíthatatlannak tartott mű a huszadik századi modern próza egyik legmeghatározóbb alkotása, melynek ismerete minden irodalomkedvelő számára elengedhetetlen.
(forrás: ekultúra)
| | |
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Verseim
