Így jár az....
2006.08.10. 23:04
....aki sokat gondolkodik. Mert már gondolkodtam az igazság relativitásáról. Arról, hogy az igazság mennyire nem ügy, hanem személyfüggő.
Ehhez a jelenséghez kapcsolódik számomra a kettős mérce is, amely azt eredményezi, hogy egyazon cselekedetet különböző személyeknél egészen másképpen ítélnek meg. Persze lehet azt mondani, hogy a szubjektív érzések befolyásolhatják a megítélést, de ez nem igazán igazságos.(?)
Csak nagyon durva szemléltetéssel, egy rossz jegyért az egyik gyereket fél napra sarokba állítják, a másiktól legfeljebb a fagyit vonják meg. Ez a kettős mércével való mérésnek még a jobbik fajtája, mert a büntetés akkor is büntetés, ha mindössze a kedvezés megvonásából áll.
Ennél kirívóbb az, amikor dícséret-alakot ölt, mert ebben az esetben már maga a tett minősül át. Tehát ugyanaz a rossz felelet és jegy, amiért az egyik esetben fél napig sarokban lehet állni büntetésből, a másik esetben a tanár, vagy egyéb körülmények hibája, és nem, hogy büntetést, de mindjárt vigaszdíjat lehet érte kapni.
Akkor felvetődik bennem az, hogy mi húzódik a kettős mércével való megítélés hátterében.
Mert valaminek lennie kell.
Így viszont sem az igazságnak, sem a morálnak nincs semmi értelme. És ha az igazság és a morál elveszti a rangját és értelmét.... ....akkor mi van?
|