FrissítésSúgó

csingi	2005.08.30. 21:21 -
	Gondolom lehet róla írni

csingi

Előzmény | 2006.09.25. 22:37 - #29

ülök kies zugomban s nem értem mért történik ez velem honnan cserkész konok vadász hogyan kerít  makacs emlék - íze szerelem mért, hogy sós patak vájjon medret sivatag arcomon mondd hát mért nem feledem?

csingi

Előzmény | 2006.09.25. 16:14 - #28

Ma gondoltam rád - űzetlen lépdeltél lelkem lépcsőjén arcod felém emelted s én néztelek, kedves - homályba, távolba vesző fényes kísértet - valahol harang kondult a voltszerelem árnya ködbe fordult s homokra vésett léptünk elnyelte a múlt.

csingi

Előzmény | 2006.08.29. 23:43 - #27

Kedvesem - akár a szerelem, oly lágy e szó, mélázó ajakra mosolyt csaló

csingi

Előzmény | 2006.03.07. 18:58 - #26

A kávéház néptelen kihűlt zacc, savanyú tejszín... az élet ilyen sanyarú? vagy unalmas a helyszín? Nincs tömeg, csacsogás képzeld el, egy zongora épp neked játsz' néhány halk futamot megpendít lelkedben egy húrt Egy korty konyak már nem elég... hiányzik a szerelem és fáj a lét. De nézd meg jól a zongoristát Játszik - ha boldog, ha fáj. Hát játssz te is boldog szeretőt, vedd elő a rúzst és arcodra fess mosolyt. Nem látja senki majd,  az egész csak álca volt.

nevis

Előzmény | 2006.01.08. 06:52 - #25

Oppá!! Szabadjon megjegyeznem (ismét) "Azok a régi szép idők... azok MOST vannak" (nevis bölcselete a "régi szép idők"-ről)

csingi

Előzmény | 2006.01.03. 20:50 - #24

Kell egy eszement hevenye vers: Epedek, epedek, helyben meggebedek, levemben fetrengek. Hercegem kereken - - de nem perecen - elmereng meredt szemeken. Beste lelke bezzeg engem enged nedvemben hemperegnem. Neeeem!! Szeretem, szeretem!!!

Galagonya

Előzmény | 2005.12.24. 11:43 - #23

Boldog, békés Karácsonyt!:)

Galagonya

Előzmény | 2005.12.21. 17:51 - #22

" A régi szép idők"...Azok már nem jönnek vissza, talán nem is baj, hiszen mindig kezdődik valami új.;)

csingi

Előzmény | 2005.12.18. 17:55 - #21

Pum? A "régi szép idők" :D Naná hogy lehetek.

Galagonya

Előzmény | 2005.12.18. 15:09 - #20

Jaj Pum!:) Ugye nekem itt is lehetsz Pum? Az a sok szépség amit itt látok, még ebben a topicban is, az némit el. Én nem tudok így írni. Már túl vagyok ezen a féléven, ha időd van gyere és beszélgessünk ott ahol szoktunk.

csingi

Előzmény | 2005.12.18. 11:02 - #19

Kedves Galagonyám, kedves Barátnőm. Még a könnyem is kicsordult, annyira örülök, hogy itt vagy. Ne némulj el.... mert Te vagy az én Sancho Panzám.

Galagonya

Előzmény | 2005.12.18. 00:58 - #18

Ha benneteket olvaslak én megnémulok...., és maradok csak néma olvasótok, de Ti írjatok!!

nevis

Előzmény | 2005.10.20. 11:27 - #17

Ismét helyettem írtál. (Mint annyiszor már.) Elloptad a szavakat, mit kimondatlan járnak bennem mint rengetegben a vadak, és csak a döbbenet marad az utolsó szó után. Villan egy kép. Hasít a gondolat. A világ egyensúlyban. Ott a boldogság itt pedig a fájdalom. "Visszük a balhét" Hát....Ez maradt...

csingi

Előzmény | 2005.10.02. 18:16 - #16

Látod? Valamikor rég a terembe léptem tele várakozással, reménnyel középen terített asztal volt s mikor én is leültem az asztalvégre kerültem mint egy szegény rokon. Látod? Szűk marokkal mérted a szerelmet apró falatok jutottak míg más zsíros falatokkal telezabálta magát fénylő telihold képpel bujálkodott míg nekem néhány lopott csók jutott. Látod? Milyen karcsú maradtam szerelem-kenyértől én el nem híztam hiszen pár morzsa kuncog most emlékeim között mindig váró, néha fájó örökké éhes Látod?

csingi

Előzmény | 2005.09.30. 15:43 - #15

Eszembe jutsz még naponta százszor de tudom, nem te vagy már az a tompa sajgás ott belül az űr nem visel arcot. (Isten akarta, vívjam meg a harcot. Bár mondaná, mit akar még miért gyötör. Venné el az eszem vagy ha nem, legalább a szívem.) Szép ruhába öltöztettelek arcodat festettem arannyal szemed helyébe smaragdot ültettem s ámulva néztem délibábom. Most ujjaim közt folyik a köd s elnémult hangod zenéje. Csikordulnak bennem a szavak sok rozsdás ócskavas. Átok fogant, hetedíz boldogtalan Gorgó-arccal szemembe köpött férgek életembe tekergőztek s te nem hallgattál meg, Istenem ne várd hát, hogy szeresselek.

Luna	Előzmény | 2005.09.23. 12:30 - #14

Olvaslak titeket itt is. Jó látni a barátságot, a múltból született érzésekből kelt verseket. Még írjatok! Még!

csingi

Előzmény | 2005.09.17. 19:54 - #13

Tudod, Nevis néha megmagyarázhatatlan, mi ragad meg egy emberben. Nincs semmiféle sorrend, nincs hierarchia. Emberség van, őszinteség, valami olyan, ami kicsit a hónod alá nyúl, amikor éppen szükség vann arra, hogy a gravitáció csökkenjen, hogy csak egyetlen lépés könnyebb legyen. Nem kellenek hozzá nagy szavak, sem gyanús méz-máz. Hanem egy pillanat. Ami jelzi - nem kell több - csak egy jel, hogy "még mindig emlékszem, hogy vagy, nem tűntél el, nem szívódtál fel ebben irdatlan közönyös, önző világban". Bárhol jártál, megleptél a jelenléteddel.... hogy a verseidet sokra tartom, az a hab a tortán.

nevis

Előzmény | 2005.09.16. 09:17 - #12

Mivel kissé figyelmetlen és nem kevésbé szórakozott vagyok...Szval... Kedves Csingi...  Megkérdezted lehetek-e a vendéged az írásaimmal. Rámosolyogtam... Most is azt teszem :))) De azt nem mondtad, hogy az első leszek. Amikor ez tudatosult bennem (no ehhez kellett nekem a kiselefántnak "néhány" nap") valami olyan melegség öntött el amitől általában elhomályosul a monitor :))) Ez számomra valami megmagyarázhatatlan dolog. Miért én? Hisz annyi felé jársz, annyi embert ismersz, annyi mindennel találkozol ami érték, ami szép... Miért pont én? Miért nevis? Ajándéknak veszem. Köszönöm. Legyen szép a napod.

csingi

Előzmény | 2005.09.11. 09:14 - #11

Ezek a versek még mind arról szólnak hogy nem intettél végső búcsút a múltnak Kísérnek a lappangó árnyak, néha feltörő, néma vágyak, szorítja hidegen ujjaid egy halvány kísértet, sápadt volt-szerelem. Őt találni egy pillanatban nem lehet, hiába vértezed fel szívedet csalóka ez a páncél, rést keres és orvul döf beléd  egy emlék,  s újra meg újra rohamoz a hiány. És mennek a napok, jönnek az évek szembe veled, maradnak el hűtlenül mögötted, hordozod magaddal a ráncos szerelem-múmiát, az egyetlent. Aranymaszkot álmodsz rá.... végül sírba viszed.

nevis

Előzmény | 2005.09.10. 08:08 - #10

Hát nem gondolok rátok, Ti régi kedves álmok. Mert dolgotok elvégeztétek veletek szállt a boldogság tova és az enyészet szórja darabjaitokat tétován oda, hol lennie kell a régmult porának. Élek hát a mának a pillanat mámorának...   Balatonparti település, csendes eső, kávé tejjel... Hol az a pillanat? Hol az a mámor ? :))

[69-50] [49-30] [29-10] [9-1]